Vadak az utakon

A nemzeti parkok, erdők közelében könnyen szembe találhatjuk magunkat egy-egy útra tévedt vaddal, amellyel az ütközés komoly következményekkel is járhat. Mi a teendőnk egy ilyen baleset helyszínén és időpontjában ahhoz, hogy kárigényünk később érvényesíthető legyen?

A vaddal való ütközés általában váratlanul éri a gépjárművezetőket még akkor is, ha a "vadveszélyre" külön közlekedési tábla hívja fel a figyelmet. A vadakért való felelősséget a területileg illetékes vadásztársaság viseli, mely azt jelenti, hogy a vaddal történt ütközést követően a kárigény is a vadásztársasággal szemben érvényesíthető. A törvény a kárigény bejelentésére határidőt szab, mely a baleset bekövetkeztétől számított 30 nap. Ez a határidő úgynevezett jogvesztő határidőnek minősül, így ha a károsult ez idő alatt nem jelenti be a kárát, akkor a továbbiakban már nem is terjesztheti elő követelését. Minden esetben javasoljuk, hogy az igény bejelentése írásban történjen, lehetőleg olyan módon, hogy a későbbiek során annak postai feladását és kötelezetti kézhezvételét is igazolni lehessen.

A vadásztársaság felelőssége

A káresemény helyszíne szerint illetékes vadásztársaság köteles megtéríteni a károsultnak a vad által okozott kárt. A vonatkozó bírói gyakorlat igen szigorú követelményeket támaszt a vadásztársaság felelősségének megállapításához. Ilyen támpontot jelent például az a körülmény, ha a vadásztársaság nem helyezett ki táblát a vadveszélyre vonatkozóan, és a gépjárművezető az útviszonyoknak megfelelően, a közlekedési szabályok betartásával vezette gépjárművét. Ezen felül azonban akkor van esély a bírósági úton történő igényérvényesítésre, ha azt is lehet bizonyítani, hogy a vadásztársaság oldalán valamilyen "rendellenesség" lépett fel. Ilyen lehet például az, ha a vadásztársaság etetők elhelyezésével az út közelébe szoktatta az állatokat, vagy éppen vadászati, vagy párzási idény van.

Rendőrség, jegyzőkönyv, fotók

A vadkároknál az igényérvényesítést leginkább az nehezíti, hogy a káresemény időpontjában és helyszínén a károsult nem teszi meg azokat a szükséges lépéseket, melyek a későbbi bizonyíthatóság szempontjából igen fontosak. A káreseményt követően fontos, hogy a rendőrséget a helyszínre hívjuk.

Ezt azért javasoljuk megtenni, mert a rendőrség jogosult az esetről jegyzőkönyvet felvenni, fényképfelvételeket készíteni mind a helyszínről, mind a gépjármű sérüléseiről, egyben az elhullott vadról. A rendőrség tud elsődlegesen nyilatkozni arról, hogy az adott útszakasz melyik vadásztársaság illetékességi területén van. Fontos, hogy a jegyzőkönyvben azt is feltüntessék, hogy a vadveszélyre figyelmeztető tábla ki volt-e helyezve vagy sem. Ha a hatóság a jegyzőkönyvet felvette és az esetről fotókat is készített, úgy a későbbiek során javasoljuk ezeket az iratokat kikérni. Célszerű megkérdezni, hogy az intézkedő rendőrök a helyszínre melyik rendőrkapitányságról érkeztek, és az iratokat honnan tudjuk kikérni. Ha a káreseményt tanúk is látták (például utasaink), akkor a jelentésben a tanúk nevei is szerepeljenek azért, hogy egy későbbi jogvita során a káreseményről nyilatkozni tudjanak. Ezek az esetek sajnos nagyon sokszor végződnek a vad halálával. Ha az állat elhullott, akkor célszerű az illetékes vadásztársaság képviselőjét is a helyszínre riasztani, hiszen a vad tetemét át kell adni a részére. Itt fontos azt is megemlíteni, hogy az elhullott vadat nem szállíthatjuk el magunkkal, így nem javasoljuk senkinek sem azt, hogy az autóba téve elvigye magával.

Kárösszeg

A gépjárművünkben bekövetkezett kár érvényesítéséhez csak az egyik lépés az, hogy a helyszínen körültekintően járjunk el. A kár és annak összegszerűsége kapcsán a bizonyítási kötelezettség a károsultat terheli. Ez azt jelenti, hogy a vadásztársasággal szemben csak azoknak a gépjárműsérüléseknek a kijavítási költsége érvényesíthető, melyek a káreseménnyel kapcsolatosan keletkeztek. Abban az esetben, ha ennek költségét számlával még nem lehetséges bizonyítani (mert a kijavításra még nem került sor), úgy a kárösszeget úgynevezett javítási árajánlattal is meghatározhatjuk. Ez mindössze arra alkalmas dokumentum, hogy előre kalkulálhatóvá váljon a kárunk. Figyeljünk arra, hogy a javítást csak azt követően kezdjük meg, ha vagy a casco-biztosítónk, vagy a vadásztársaság felelősségbiztosítója a gépjárművet megszemlézte és arról kárfelvételi jegyzőkönyvet is felvett.