A különleges jogrend és a veszélyhelyzet

A különleges jogrend intézményét az Alaptörvényünk rögzíti, amely a békétől eltérő időszakok gyűjtőfogalma. Az Alaptörvényben a különleges jogrend alatt több alcím is megtalálható, mindegyikben az a közös, hogy egy olyan esetkörre ad szabályozást, amikor a békés társadalmi viszonyok, valamely külső behatás következtében megváltoznak, sérülnek.

A demokratikus hatalomgyakorlás a különleges jogrend alatt is fennáll, azonban a jogalkotás egyes feladatai eltolódnak a végrehajtó hatalom (a Kormány) felé.

Veszélyhelyzetet az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, valamint ezek következményeinek az elhárítása érdekében hirdethet ki a Kormány, mely során sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.

A Kormány első ízben 2021. március 11. napján hirdette ki a veszélyhelyzetet, mely a mai napig fennálló állapot. A Kormányt az Országgyűlés a 2021. évi I. törvényben hatalmazta fel az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében kihirdetett veszélyhelyzettel összefüggő sajátos szabályok megállapítására. Tehát a fenti törvény az ad felhatalmazást a Kormánynak, hogy a koronavírus járvány megfékezése érdekében intézkedéseket tegyen, valamint ez a törvény tartalmazza az összes jelenleg hatályos veszélyhelyzet alatt hozott Kormányrendelet listáját.

Az alaptörvény kimondja, hogy a Kormány, a veszélyhelyzet alatt olyan rendeletet is alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.

Ezért lehetséges az, hogy bár a Munka Törvénykönyve alapján, fizetés nélküli szabadság csak a munkavállaló kérése alapján kerülhet kiadásra, a jelenlegi jogszabályozás szerint, ha a kötelező védőoltást nem veszi fel a munkavállaló meghatározott időben, akkor a munkáltató a munkavállaló hozzájárulása nélkül is elrendelheti a fizetés nélküli szabadságot. Ebben az esetben a kormányrendelet, kitágította a törvény rendelkezését és lehetőséget adott a munkáltató részére, hogy fizetés nélküli szabadság jogintézményét hozzájárulás nélkül is alkalmazhassa.

Ugyanígy az Alaptörvényünk rögzíti, hogy mindenkinek – aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – joga van a szabad mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához, mégis nem is olyan régen, még kormányrendelet szabályozta, hogy este nyolc után csak meghatározott esetben vagy engedéllyel lehetett utcára lépni. Ez konkrétan, egy Alaptörvényben meghatározott alapjogot korlátozott.

De mennyire korlátlan jelenleg a Kormány jogalkotói hatásköre?

Azt fontos leszögeznünk, hogy a veszélyhelyzet alatt megalkotott rendeletek elsődleges célja az, hogy a jelenleg fennálló járványhelyzetből a lehető legkevesebb veszteséggel lábaljon ki az ország. Ez alatt értjük mind a vírus következtében elhunyt emberek számát, mind pedig a gazdasági szempontokat.

Tehát ha holnap kijönne egy kormányrendelet, hogy hétfőtől csak és kizárólag zebramintás kezeslábasban lehet piacra menni, az nyilvánvalóan nem a járványhelyzet megoldását célozná, emiatt pedig a rendelet Alaptörvénybe ütközne.

Mint minden alapjog korlátozásnál a szükségesség-arányosság teszt fogja megadni a választ, hogy hol van az a határ, amelyet nem lehet átlépni. Nyilván először azt kell megvizsgálni, hogy az adott intézkedést a járványügyi veszélyhelyzet elhárítása érdekében hozták-e meg, ezt követően azt, hogy szükséges-e a korlátozás az elérni kívánt cél eléréséhez, és arányos-e a korlátozás az elérni kívánt céllal. A szükségességi- arányossági vizsgálat kiegészülhet a legkevésbé korlátozó megoldás követelményével, amely azt jelenti, hogy a jogalkotónak olyan szabályozási megoldást kell találnia, amely a lehető legkevésbé korlátozza összességében véve a szóban forgó alapvető jogokat.

Ez a metodika minden alapjog-korlátozás esetén alkalmazandó.

A rendeletek hatálya

Logikus, hogy sok emberben felmerül a kérdés, hogy akkor ez már örökre így marad? A válasz az, hogy nem. A jelenleg meghozott kormányrendeletek három úton helyezhetőek hatályon kívül.

Egyrészt a Kormány döntése által, ha úgy ítéli meg, hogy az egyes korlátozó rendelkezések okafogyottá váltak vagy nem teljesítik a hozzájuk fűzött reményeket. Ilyen eset az is, hogy meghatározott időszakokban változik a maszkviselés szabálya.

Másik lehetőség, hogy a veszélyhelyzet véget ér. Ha a Kormány dönt a veszélyhelyzet végéről, akkor a veszélyhelyzet alatt meghozott rendeletek hatályukat vesztik.

A harmadik lehetőség, hogy a rendeletet az Alkotmánybíróság megsemmisíti. A jelenleg hatályos szabályozás szerint azonban, már nem lehet csak úgy az Alkotmánybírósághoz fordulni panasszal, ha bárki úgy gondolja, hogy egy adott jogszabály az Alaptörvényünkkel ellentétes lenne. Az Alkotmánybírósághoz magánszemély csak jogerős bírósági döntés birtokában fordulhat. Tehát ha például valakinek a munkaviszonyát azért szüntették meg, mert a kötelező védőoltást nem vette fel és emiatt a munkavállaló bírósághoz fordul, mely peres eljárás során a bíróság megállapítja, hogy a munkaviszony megszüntetése jogszerű volt, akkor az ezen eljárást befejező jogerős bírósági ítélet kézhezvételét követő 60 napon belül tud az Alkotmánybírósághoz fordulni.  A panasz irányulhat arra, hogy a bíróság olyan jogszabály alapján hozott döntést, amely Alaptörvénybe ütközik, illetve arra, hogy maga a bírói döntés áll szemben az Alaptörvény rendelkezéseivel.

Összességében elmondható, hogy a veszélyhelyzet nem fog örökké fennállni, ez biztos. A járványhelyzet kezelésére megalkotott jogszabályokkal lehet egyetérteni és lehet nem egyetérteni, ami viszont biztos, hogy egészen addig amíg a jelenleg hatályos rendeletek a fent említett módokon hatályukat nem vesztik, addig a fennálló szabályozás érvényes és alkalmazandó.