Téli vakáció – álom vagy rémálom?

Megjelent a Pénzcentrum.hu weboldalon

 

A gondtalan téli kikacsolódás titkai

 

 

Egy ismerősöm egy országos hálózattal rendelkező, nemzetközileg is elismert utazási irodában befizetett 2 fő részére egy síutat. A katalógus szerint, a választott szállás a sílifttől mindössze 150 m távolságra található. 

A szállásra megérkezve azonban azt tapasztalták, hogy a szállás és a sílift távolsága majdnem 2 km, amit minden nap saját gépjárművükkel kellett megtenniük, mivel síbusz ezen a szakaszon nem közlekedett. Ismerősöm panaszával a hazaérkezést követően azonnal megkereste az utazási irodát, ahol a szervezők elismerték a hibájukat és összesen 6.000 Ft díjvisszatérítést ajánlottak fel. Ezt a barátom nem fogadta el, mert az utazás értékéhez képest (150.000 Ft volt 2 főre) méltánytalanul alacsonynak találta. Mivel volt szerződése Európa első számú jogvédelmi specialistájával, így a D.A.S.-hez fordult segítségért. A D.A.S. jogásza a hibás teljesítésből fakadó szavatossági igényt peren kívül érvényesítette az utazási irodával szemben. A többszöri egyeztetés eredményeként az utazási iroda az utazási díj 30%-át visszafizette, ami mindenki számára elfogadható volt.

Itt a téli vakáció ideje. Van, aki a hófedte hegycsúcsokra vágyik; van, akinek délre húz a szíve, hogy maga mögött hagyja a fagyos évszakot. Egy valami mindenkiben közös: utazásunk során szeretnénk a fentiekhez hasonló kellemetlen meglepetéseket elkerülni. Ahhoz, hogy ez tényleg így legyen, a D.A.S. Jogszolgálat szeretne a következőkben néhány jó tanáccsal hozzájárulni.

A problémák sajnos már az utazási irodákban kezdődhetnek. Ezek általában a tájékozatlanságra vezethetők vissza, hiszen senki sem szeret apró betűs bekezdéseket böngészni a különböző utazási katalógusokban. Pedig az ördög itt is a részletekben rejlik.

Az utazási és utazást közvetítő szerződésre vonatkozó szabályokat kormányrendelet tartalmazza (214/1996. (XII. 23.) Korm. rendelet az utazási és utazást közvetítő szerződésről). Ez a rendelet pontosan meghatározza a felek (utazási vállalkozó és utas) jogait és kötelezettségeit. Ahhoz, hogy megspóroljunk magunknak egy-két bosszúságot, segíthet, ha tisztában vagyunk néhány fontos szabállyal.

Az utazási vállalkozó az általa meghirdetett utazások feltételeit és programját általában egy tájékoztatóban teszi közzé. Az ebben foglaltaktól csak akkor térhet el – kivételesen és csak indokolt esetben – ha ezt a lehetőséget kifejezetten fenntartotta és a változásokat a szerződés megkötése előtt az utassal közölte. Az utazási szerződést írásban kell megkötni, méghozzá két példányban, amelyből az egyik az utast illeti. Tanácsos az utazás befejezéséig megőrizni a szerződést, hiszen ez alapján tudjuk csak probléma esetén igazolni, hogy nem megfelelő szolgáltatást kaptunk.

Az utazási szerződésben meghatározott díjak nem emelhetők, kivéve, ha a díjemelés lehetőségéről a szerződés rendelkezik. A díj emelésére kizárólag a közlekedési költségek nemzetközi egyezményen alapuló díjszabási vagy hatósági árának változása miatt, továbbá egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos adó, illeték, valamint a szolgáltatóval kötött szerződésben szereplő deviza forintárfolyamának időközi változása miatt kerülhet sor. A díjemelés mértékének arányosnak kell lennie a költségek emelkedésének mértékével. Az utazási vállalkozónak írásban közölnie kell a díjemelés indokát az utassal.

Az indulást megelőző 20 napon belül a díjak összege a fent említett kivételek esetén sem módosítható már.

Az utazási szerződés megkötésekor előleg címén a díj legfeljebb 40 százalékának befizetése követelhető. Ettől csak abban az esetben lehet eltérni, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés ennél szigorúbb kötelezettséget ró az utazási vállalkozóra.

A díj teljes összegének megfizetését az utazási vállalkozó legkorábban az utazás megkezdése előtt 30 nappal igényelheti, kivéve, ha a külföldi közreműködővel kötött szerződés miatt korábbi idő indokolt.

Az utazási vállalkozó legkésőbb az utazás megkezdése előtt 15 nappal írásban tett nyilatkozatával állhat el az utazási szerződéstől. Ha nem az utasra visszavezethető okkal indokolható az utazás elmaradása, akkor az utast a következő jogok illetik meg:

  • az eredetivel azonos vagy magasabb értékű helyettesítő szolgáltatásra tarthat igényt,
  • ha ennek nyújtására az utazási vállalkozó nem képes vagy az utas a felkínált szolgáltatást nem fogadja el, akkor az utas kérheti a teljes befizetett összeg azonnali visszafizetését és a díj után évi 20% mértékű kamat megfizetését.

Amennyiben a felkínált helyettesítő szolgáltatás az eredetinél alacsonyabb értékű, az utazási vállalkozó köteles a díjkülönbözetet az utasnak megtéríteni.

A fentieken túlmenően az utazási vállalkozó köteles az utasnak az elállás következtében felmerült kárát is megtéríteni, kivéve, ha emberi életet és egészséget és/vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető külső körülmény merül fel, amely nem volt előre látható és elhárítható; illetve a jelentkezők létszáma a meghirdetett legalacsonyabb résztvevőszámot nem éri el és az utazás ebből az okból hiúsul meg. Ugyanezek a jogok illetik meg az utast, ha ő áll el az utazástól, mert például jogszerűen 10%-ot meghaladóan megemelték a részvételi díjat vagy a program lényegesen változott.

Ellenben, ha az utas elhatározása miatt nem valósul meg az utazás, akkor ő maximum a részvételi díj teljes összegét köteles az utazási vállalkozó részére megfizetni. Ez is csak akkor érvényes, ha az utas az utazás megkezdése előtt 35 nappal korábban nem jelzi, hogy nem kívánja igénybe venni a szolgáltatást, illetve, ha kicsúszik a szerződésben erre a célra meghatározott időtartamból.

Ha az utazásszervező az utazást nem a szerződésnek megfelelően teljesíti, köteles a díjat arányosan leszállítani. Ez természetesen nem követelhető, ha az utas saját elhatározásából nem vett igénybe valamely szolgáltatást.

Ha bármilyen hibát fedeznénk fel az utazás alatt nyújtott szolgáltatásban, akkor fontos, hogy azt haladéktalanul közöljük az utaskísérővel, illetve az úti célunkon kijelölt szolgáltatóval. A bejelentést az utaskísérő köteles jegyzőkönyvbe foglalni és ennek egyik példányát az utasnak átadni. Utaskísérő hiányában azt az utazási irodát kell panaszunkról tájékoztatni, amelyet az utazási vállalkozó az általa kiadott részvételi jegyen megjelölt.

Nem tartozik felelősséggel az utazási iroda azért a hibáért, illetve nem teljesítésért, amelyre sem az ő, sem az általa igénybe vett közreműködő magatartására nem vezethető vissza. Ez tipikusan az az eset, amiért vagy az utas vagy egy – a szolgáltatás teljesítése tekintetében – kívülállónak számító személy felelős. Ezen kívül ide tartozik még a vis maior (például a háború, természeti katasztrófa…) is, azaz olyan körülmény, amely nem előrelátható és az utazási vállalkozó akaratán kívül áll, s amelynek következményeit a legkörültekintőbb gondosság mellett se lehet elhárítani. Amennyiben a Külügyminisztérium nem ajánl egy úti célt vagy egy területet, amelyet az úti cél elérése érdekében érintenünk kellene (a híradásokban értesülhetünk erről vagy közvetlenül a Külügyminisztériumnál), akkor következmények nélkül elállhatunk az utazástól, azaz kérhetünk helyettesítő szolgáltatást vagy részvételi díjunk visszafizetését.

Tekintettel arra, hogy az utazás nemcsak megérdemelt pihenésünket jelképezi, hanem jelentős anyagi ráfordítást is igényel, hasznos, ha tisztában vagyunk jogainkkal. Legyen szó sílécről vagy napernyőről, az Alpokról vagy a Bahamákról; a D.A.S.-re az utazásai során is biztosan számíthat.