„Visszacsinálás”

Sajnos vagy nem, de a szerződéseket alapvetően nem lehet „visszacsinálni”, szebben megfogalmazva csak úgy indok nélkül nem lehet elállni a szerződéstől vagy felmondani azt, főszabály szerint csak szerződésszegés esetén. Az elállás és a felmondás között lényeges különbség van, elállásról akkor beszélünk, ha az eredeti állapot helyreállítható. Tehát például, ha valaki egy autó adásvételétől eláll, akkor az autót vissza kell szolgáltatni, a vevő pedig visszakapja a vételárat. Ott vannak, ahonnan elindultak.

A felmondás tekintetében pedig a jövőre nézve szüntetünk meg a szerződéseket, tehát például ha mobilszolgáltatót váltunk, akkor a korábbival a szerződést a jövőre nézve szüntetjük meg, nem járnak vissza a korábban befizetett díjak, a szolgáltatás visszatérítése pedig nyilvánvalóan ebben az esetben fogalmilag kizárt.

Mint a fenti példából is kiderül, vannak olyan szerződések, amelyek felmondhatóak, ezeket vagy jogszabály alapján lehet felmondani vagy a szerződés tartalmazza, hogy milyen idő után, milyen felmondási idővel lehet a szerződéseket megszüntetni. Ha egy szerződés eltér a jogszabálytól, akkor azt a szerződésből fogjuk tudni kiolvasni, ha erre vonatkozó kitétel nincs a szerződésben, akkor a jogszabály rendelkezései lesznek az irányadóak.

Sok ember fejében él az a tévhit, hogy a szerződés megkötését követően van egy meghatározott idő – rengeteg ilyet hallottam már 3-14-30 nap – amikor meggondolhatjuk magunkat és elállhatunk a szerződéstől. Általánosságban kimondható, hogy nincs ilyen idő. Vannak speciális szerződések, amelyek során viszont van elállási lehetőség.

Ilyen példa az üzlethelyiségen kívül kötött és az internetes szerződések (hivatalosabb nevén távollévők között kötött szerződés), de csak akkor, ha a szerződés fogyasztói szerződésnek minősül. Ebben az esetben a fogyasztó, a termék kézhezvételét követő 14 napig, indoklás nélkül elállhat a szerződéstől. Itt elsősorban a netes vásárlásokra és a telefonos üzletkötésekre kell gondolni. Tehát ha valaki megrendel egy Zsolnay porcelán csészét egy netes áruházból 5 forintért, majd kiszállítanak neki egy Zsolnay porcelán mintás papírpoharat – ami nyilván a vevőnek nem tetszik – akkor 14 napon belül jelezheti az elállási szándékát és a termék visszaküldésének terhe mellett, visszakapja az 5 forintját.

De ha a vevő bemegy egy üzlethelyiségbe, megvásárolja öt forintért a Zsolnay mintás papírpoharat, majd otthon rájön, hogy ez csak egy papírpohár, ami neki nem kell, akkor nem mehet vissza az üzletbe, hogy visszakérje a pénzt.

Más eset, ha otthon kiderül, hogy a papírpohár alul lyukas, mert akkor hibás teljesítés miatt lehet reklamálni, ami lehetséges, hogy a szerződéstől való elálláshoz fog vezetni.

Vannak egyébként olyan szerződések, amelyek tekintetében a jogszabály szerződésszegés hiányában is engedi a felmondást, ilyen például a megbízási szerződés.

Olvasni, olvasni, olvasni

Nem véletlenül ez az első dolog, amit az iskolában megtanítanak. Amit aláírunk vagy elfogadunk, azt el kell olvasni. Utóbb nem lehet arra hivatkozni, hogy valamit nem olvastunk el, annak ellenére, hogy lehetőségünk lett volna rá. Ez a tipikus önhiba.

Mostanra azért már eljutottunk arra a szintre – szerintem – hogy az emberek elolvassák, amit eléjük tesznek, viszont sokan nem veszik figyelembe azt, hogy sok szerződés esetén vannak általános szerződési feltételek, amelyek nem képezik az egyéni szerződés részét, mégis alkalmazandóak.

Egy mobilszolgáltató általános szerződési feltételei, akár száz oldalt is kitehetnek és igen, bevallom töredelmesen, ezt szerintem ember nincs, aki végigolvassa egy szolgáltatási szerződés megkötése során, ettől függetlenül a kötelezettségekre és a jogokra kihatással lesz.

Manapság minden applikációkon keresztül történik, ahol már a regisztrációkor elfogadtatják a szerződési feltételeket, melyet a felhasználónak a legtöbb esetben csak ki kell pipálnia, miszerint egyetért vele és onnantól a felhasználás során ez vonatkozik rá.

Megsemmisítés

Sajnos erről még a mai napig beszélnünk kell. Attól, hogy valaki egy szerződést drámaian széttép, mint a hollywoodi filmekben, attól az a szerződés még nem lesz semmis. Volt, aki azzal érkezett hozzánk, hogy kapott valamilyen fizetési felszólítást, valakitől, de olyan mérges lett, hogy széttépte.

Attól, hogy valamit fizikailag megsemmisítünk, annak nem lesz semmilyen joghatása. Mondjuk ha az összes szerződő fél dokumentumát megsemmisítjük, akkor annak talán, de a kötelmi jogi kérdések megoldása nem ebben rejlik.

Kényszer, fenyegetés

Sokszor halljuk a munkánk során, hogy egy adott dokumentumot „muszáj” volt aláírnia az ügyfélnek. Ez a legtöbbször talán munkajogi jogvitákban hangzik el, amikor valaki „muszájból” aláír egy közös megegyezést, majd úgy gondolja, hogy ezt követően elmegy az ügyvédhez, aki ezzel tud bármit tenni.

Az esetek döntő többségében az emberek nem állnak kényszer vagy fenyegetés alatt, maximum nyomás alatt. Amikor ott áll az emberrel szemben a főnök, a kisfőnök és közlik, hogy ezt most alá kell írni, addig innen nem lehet el. De. Elmehet. Ha azt mondja ilyenkor valaki, hogy köszöni a lehetőséget, viszontlátásra, akkor nem történik semmi. Feláll és elmegy.

Vannak természetesen extrém esetek, amikor valakire rázárják az ajtót a munkahelyén, ebben az esetben rendőrt kell hívni és csak a legvégső esetben aláírni bármit, mert bár a kényszer, illetve fenyegetés alatt aláírt dokumentumokat utóbb meg lehet támadni, a kényszer vagy fenyegetés fennállását annak kell bizonyítania, aki ezt állítja.

Persze ha fegyvert fognak a fejünkhöz, inkább írjuk alá a papírt, nem ér annyit az egész.

Mit tehetünk?

A nemkívánatos szerződések tekintetében a legjobb védekezés a megelőzés. Ennek körében körültekintően kell eljárni. Tudni kell, hogy a szerződést utóbb fel lehet-e mondani és ennek mik a szabályai.

Erre a jogszabályok ismerete mellett úgy van legjobb esélyünk, ha figyelmesen elolvassuk az elénk rakott iratokat.

Ha valami a szerződés szövegéből nem világos, kérjünk időt arra, hogy szakmai segítséget kérhessünk az értelemzésére. Amikor azt mondják, hogy ennek a szerződésnek az aláírására csak itt és most, a következő öt percben van lehetőség, annak vélhetően oka van, ne dőljünk be neki!

Szintén legyen intő jel, ha egy egyszerű szerződés megfogalmazása túlságosan bonyolult. Az emberek a hétköznapi életben általában nem kötnek olyan szerződéseket, amelyek laikus emberek számára értelmezhetetlen kitételeket tartalmaznak. Ha valamit nem értünk, előbb kérdezzünk és csak aztán írjuk alá!

Ha úgy érezzük, a másik fél nyomást akar gyakorolni ránk, kérjünk gondolkozási időt, amikor higgadtan át tudjuk gondolni, szeretnénk-e szerződést kötni vagy sem!

A jogi segítség mindenki számára elérhető, szükség esetén forduljunk jogászhoz a bonyolultabb kérdések megválaszolása érdekében!