Egyre gyakrabban okoz gondot azoknak a gépjárműveknek a kárrendezése, melyek sérülései háziállatokkal történő ütközések eredményei. Ilyenkor a károsult komoly problémákkal szembesül kárának megtérítése során. A kérdés, hogy milyen lépéseket lehet ilyen esetekben tenni, illetve milyen irányban érvényesíthető a kárigény?

Megjelent a Biztosítárs magazinban
 

A hóolvadás nemcsak a tavasz, hanem a kerti-, ház körüli munkák kezdetét is jelenti. 

A gázpalackokról szóló cikksorozatunk első részét – melyben a gázpalackok tárolásáról szóló szabályozásról, a palackok minőségéért való felelősségről, valamint a gázpalack robbanásával keletkező károkért való felelősségről tájékoztattunk – folytatjuk egy másik nagy veszélyforrással, a gázcseretelepeken kívüli töltések veszélyeivel és annak jogi következményeivel. 

Megjelent a Kamionhírek.hu weboldalán

Gyakran éri kellemetlen meglepetés ügyfeleinket, akik valamelyik német hatóságtól kapnak hivatalos küldeményt. 

Betegség ide vagy oda, ki mer napjainkban táppénzre menni? A táppénz fokozatosan szigorodó szabályai miatt egyre kevesebb munkavállaló engedheti meg magának a táppénzes állományt, ill. a táppénzes állományban töltött napok száma egyre kevesebb.

Az autósok számára a tél a legnehezebb: nehezebben indul a motor a hidegben, csúszósak, síkosak az utak, könnyebben alakul ki balesetveszélyes szituáció. Márciusban még bárkit utolérhet a tél egy-egy erőtlenebb támadása, de azért már érezhetően közeleg a tavasz.

Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

A még csak éppen, 2010. január 1-től hatályba lépett új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény 2010. április 1-től két, egymást kiegészítő fontos változást tartalmaz a közlekedési balesetből származó gépjárműkárok esetén.

A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) számú IRM rendelet szerint megkülönböztető jelzésnek a villogó kék vagy kék-vörös fényjelzés és a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzés tekinthető.

2010. március 1. napjával lépett életbe a regisztrációs jegy, mely a teljesen díjmentesen utazó közönséget érinti, azaz elsősorban a nyugdíjasokat és a gyermekeket.