Olvasási beállítások

A mai rohanó világban egyre kevesebb időnk van a mindennapi feladatokra. Így aztán gyakrabban kell megbíznunk mást, hogy eljárjon a nevünkben, képviseljen minket vagy valamilyen tevékenységet hajtson végre. Miután egyre több a csaló és a visszaélés, egyre szigorúbb az adatvédelem is. Nekünk is vigyáznunk kell az adatainkra, valamint a velünk kapcsolatban állók is meghatalmazással tudnak a nevünkben eljárni vagy ennek birtokában adhatnak ki adatot rólunk. A misztikus meghatalmazás persze a segítségünkre van, de hogy ezt mikor milyen formában tudjuk megírni az már egy más történet.

Ügyfelünk autójába egy másik autó beletolatott, és az autó egyik oldala megsérült. A biztosító a gépjármű javítási költségét kifizette ugyan, nem fizette ki viszont Ügyfelünknek a balesetből eredő többletköltségeit, így a kárszakértői szemle helyszínére, autószervizbe való oda-vissza utazás költségeit. 

Szerencsés véletlen folytán egy gépjárműveket érintő közlekedési baleset károsultjának sikerült megoldania a jogvitás ügyét a kározó fél biztosítójával. A baleset bekövetkezése ugyanis kétféle módon is lehetséges volt elméletileg. Az ügyben a kirendelt szakértő sem tudott egyértelműen nyilatkozni. A fél ügyvédje többször is megkérdezte, hogy volt-e szemtanúja a balesetnek. A fél többször is elmondta, hogy nem, mígnem egyszer hozzátette azt is, hogy bár a 16 éves gyermeke is ott volt, "de ő biztosan nem számít tanúnak". A gyermek vallomása alapján már el lehetett dönteni az ügyet, a fél javára.

Ügyfelünk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk neki a munkáltatójával szembeni jogvitájában. A fizetése mellé - munkaszerződése alapján - éves szinten bónuszra volt jogosult, a mutatók és az elvárt termelési és értékesítési számok függvényében. 

A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti. 

A Munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti.

A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogi elv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez, illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához.

Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.

Sokan vannak, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt folyamatosan gyógyszert kénytelenek szedni. Ezzel rendszerint nincs is probléma, elmennek az orvoshoz, felíratják, majd a patikában kiváltják és - ahogy az orvos rendeli - beszedik azokat. De mi a helyzet akkor, ha valaki - például munka - miatt hosszabb külföldi tartózkodásra kényszerül? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ne szenvedjen hátrányt az érintett, de ne is kelljen minden hónapban felkeresnie a háziorvosát?

A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.