A terhesség megszakításával kapcsolatos viták időről-időre felbukkannak a hazai és nemzetközi közéletben. A pro life aktivisták elsődlegesen a méhmagzat élethez való jogát hozzák fel érvként, a pro chance oldalon állók a női önrendelkezési jogot helyezik előtérbe. Feloldja-e az alapjogi ütközést a magyar szabályozás – ha egyáltalán feloldható?

Hatályos jogunk a polgári Törvénykönyv utolsó részében szabályozza az örökléssel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, elsőként leszögezve, hogy az ember halálával hagyatéka, “mint egész” száll át az örökösökre. De mit is jelent ez pontosan?

Bizonyára Ön is értesült róla, hogy az Európai Unió az új általános adatvédelmi szabályzata (GDPR) 2018. május 25-én hatályba lépett. A rendelet közvetlenül alkalmazandó Magyarországon is és több újdonságot is bevezet az adatvédelem területén, ezért Társaságunk módosította az adatkezelési szabályzatát. Kérjük, olvassa el Adatvédelmi tájékoztatónkat honlapunkon az Adatvédelem menüpont alatt vagy az alábbi linkre kattintva:

Ügyfelünk sportolás közben térdsérülést szenvedett, melynek kezdetben különösebb fontosságot nem tulajdonított. Tekintettel arra, hogy fájdalmai nem enyhültek, néhány hét elteltével orvoshoz fordult. Sérülése okán beavatkozás vált szükségessé, mely műtét vonatkozásában baleset- és egészségbiztosítása fedezetet nyújtott. A biztosító azonban a térítést megtagadta arra hivatkozással, hogy Ügyfelünk indokolatlanul késedelmeskedett az orvoshoz fordulással, ezzel kárenyhítési kötelezettségét megszegte.

Ügyfelünk fényképezőgépet rendelt egy webáruházban, valamint ahhoz kapcsolódó kiegészítő garanciát. Sajnos a teljesítés korántsem alakult zökkenőmentesen. Elsőként nem megfelelő címre került kiszállításra a termék, utóbb a garancialevél maradt ki a csomagból, melyet a webáruház nem volt hajlandó postázni.

A személyszállítási- és az árufuvarozási ágazat százezreknek ad megélhetési lehetőséget. Több tízezer sofőr rója nemcsak a hazai, hanem az európai utakat. Az értékes áruval megrakott szállítmányok kedvelt célpontjai a szervezett bűnözésnek. Gyakran előfordul, hogy a bűnözők a járművezetővel szemben is erőszakot alkalmaznak, melynek során a sofőrök a vagyoni károk mellett akár súlyos sérülést is szenvedhetnek. Adódik tehát a kérdés, hogy vajon felel-e az ilyen károkért a munkáltató, és ha igen, milyen feltételek mellett?

Ne várjuk meg, amíg bármilyen tartozásunk végrehajtási fázisba kerüljön! Amíg a végrehajtás nem indul meg, nagyobb mozgásterünk van a tartozás rendezésére, egyezségkötésre, halasztás vagy részletfizetés kérésére. Rossz taktika tehát a fejünket a homokba dugni, mert várhatóan előbb vagy utóbb a végrehajtó kopogtat.

A Munka Törvénykönyve számtalan rendelkezést tartalmaz, amelyek célja a munkabér védelme. Ezek közé tartozik az az előírás, hogy a munkáltató köteles a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kifizetni a munkavállaló bérét. Továbbá köteles a munkavállaló részére bérjegyzéket adni, hogy a munkavállaló az elszámolás helyességét, a levonások jogcímét és összegét ellenőrizni tudja. Felmerül a kérdés azonban, hogy mit lehet tenni, ha a munkáltató teljesen fizetésképtelenné válik, és felszámolás alá kerül? Hogyan juthat hozzá a munkavállaló az őt megillető munkabérhez?

A Munka Törvénykönyvének rendelkezése alapján a szülőket a gyermekeik után, az alapszabadságon felül további pótszabadság illeti meg. Mi a helyzet azonban azokban az esetekben, ha a szülő nem él egy háztartásban a gyermekével? Erre a kérdésre adjuk meg a választ.

A hatályos munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak meg kell térítenie azt a kárt, melyet a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott, amennyiben nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek mindegyikének meg kell valósulnia a munkavállalói kárfelelősség megállapításához, így az alábbiakban ezeket vesszük sorra annak előrebocsátásával, hogy valamennyi körülmény fennállásának bizonyítása a munkáltatót terheli.