Olvasási beállítások

Korábban is foglalkoztunk már a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz kapcsolódó bonus-malus rendszerrel, melynek fokozatai a biztosítási díj mértékét befolyásoló tényezők. Kármentes időszakok esetén ugyanis magasabb bonus fokozatba kerülünk, mely csökkenti a fizetendő díjat; baleset okozása esetén azonban ez a szorzószám megemeli a fizetési kötelezettséget. Most a gépjármű eladás kapcsán előforduló esetekkel foglalkozunk, nem mindegy ugyanis, hogy milyen díjakkal kell kalkulálnunk egy újonnan vásárolt autó esetén.

Gyakran felmerülő probléma az öröklés kérdése. Létünkhöz hozzátartozik az elmúlás, ezért ez a jogi téma mindenkit érint. Korábban már írtunk az öröklés kétféle rendjéről, vagyis konkrétan arról, hogy a törvény megkülönbözteti a végrendeleti öröklést és a törvényes öröklést.

Előző cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy mely esetekben alkalmazható a Polgári Törvénykönyv szerinti veszélyes üzemi felelősség, melyek lehetnek azok a fokozott veszéllyel járó tevékenységek, amelyek végzése esetén az üzembentartónak a szigorúbb felelősségi alakzattal kell számolnia. E cikkben pedig a szabályozás részleteit mutatjuk be, ezek adják ugyanis az alkalmazás sarokpontjait.

Sokakban felmerül a kérdés, kit is tekint a jog az újszülött gyermek édesapjának. Az édesanya személye rendszerint egyértelmű, de a mai bonyolult kapcsolatokat tekintve az édesapák kérdése már némileg összetettebb. A jogi - oly sok terület mellett - ez is szabályozza. 

Ügyfelünk gyanútlanul autózott egy alsóbbrendű úton, amikor is az előtte haladó teherautó felől hirtelen valamilyen nagyobb tárgy repült felé és behorpasztotta a jármű motorháztetőjét, valamint megrepesztette a szélvédőt. 

Ügyfelünk televíziót vásárolt, melyre a kiskereskedő eladó két év jótállást vállalt. A termék jótállási határidőben meghibásodott, a javítást azonban az eladó Ügyfelünk panaszai ellenére is elutasította, így Ügyfelünk elállási jogával élt. 

A zene életünk fontos részét képezi, legyen szó motiválásról, szórakozásról vagy aláfestésről. A vendéglátóipari egységek esetén szinte mindenhol szól a zene. Jelen cikkben arra próbálunk releváns tanácsot adni, hogy ezért milyen esetekben kell fizetni

Gyakran hallani arról, hogy a jegyző és a NAV nyilvánosan függeszti ki azon személyek nevét, akik tartozásokkal bírnak, illetve hoz nyilvánosságra személyes adatokat. Ez a rendszer amolyan szégyenfal szerűen működik. Az érintettek természetesen személyiségi jogsértésnek veszi ezt a szintű pellengérre állítást, azonban ez az eljárása lehet jogszerű a jegyzőnek az alábbi esetekben. 

Sajnos a károkozás és a károk elszenvedése mindennapi életünk velejárója. Kárunk keletkezhet egy közlekedési vagy akár munkahelyi balesetből adódóan, sportolás és szabadidős tevékenység közben - tehát nagyjából bármilyen élethelyzetben. Természetesen nem élhetünk úgy, hogy mindig ezekre készülünk, érdemes azonban tudni, hogy ha ezek a kellemetlen esetek bekövetkeznek, milyen szabályok alapján és kitől kérhetjük kárunk megtérítését. Ezen túlmenően fontos jogi kérdés lehet, hogy a megengedőbb általános felelősségi vagy a szigorúbb, veszélyes üzemi felelősség szabályai alkalmazandók az eset megítélése során.

Mint minden szolgáltatónál, úgy a víz esetén is gyakran előforduló probléma a nem megfelelő számla. Természetesen a probléma orvoslására van lehetőség az üzletszabályzatok alapján, azonban van jogszabályi háttér is, ami már az üzletszabályzatok elkészítésénél köti a szolgáltatók kezét. A 58/2013. Kormányrendelet szabályozza ennek szabályait. Igyekeztünk cikkünkben jelen jogszabály tartalmát érthetően összefoglalni.