Az alapbeállítástól eltérő beállítást sütiben tároljuk.
Napjainkban sajnos egyre gyakoribbak a válások. Egyes statisztikai számítások szerint minden 10. felnőtt ember elvált a házastársától. Ilyenkor számos jogi vetületű kérdés merül fel a felek között, mint például kié legyen a gyermek feletti felügyelet joga? Ki maradjon a lakásban és hogyan osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyont? Jelen cikkünkben a közös használatú lakásra vonatkozó jogi szabályozást és lehetőségeket ismertetjük.
Általános társadalmi jelenség, hogy egyre többen élnek albérletben a lakóhelytől eltérő városban történő munkavállalás és tanulmányok végzése céljából. A piaci kereslet és kínálat nagyjából kiegyenlítődik, azonban sajnos előfordul, hogy valaki bérbeadóként egy előre nem láthatóan rossz választást hoz és egy olyan személynek adja ki a lakását, aki a beköltözést követően nem fizeti meg a bérleti díjat.
Ügyfelünk vásárolt egy mosógépet, melyre biztosítást is kötött. A gép a megvásárlást követően rövid időn belül hibát jelzett, majd az első javítás után ugyanez a hiba időszakonként ismétlődő jelleggel felbukkant. A sokadik meghibásodás után és a biztosítóval folytatott eredménytelen egyeztetést követően Ügyfelünk Társaságunk segítségét kérte abban, hogy a hiba időről-időre történő javítgatása helyett új készüléket kapjon.
Ügyfelünk Budapestre induló repülőjárata késett, majd a járatot törölték. Ügyfelünk számára ellátást és szállást is biztosított a légitársaság. Az irányadó uniós rendelet alapján Ügyfelünknek további 600 euró összegű kártérítés is járt volna, amit a légitársaság nem térített meg.
Az állami támogatással vásárolt vagy épített ingatlanok tulajdonosai általában hosszú távra tervezve vágnak bele az adásvételbe, építkezésbe. Legyen szó a köznyelvben szocpolként elterjedt lakáscélú támogatásról, vagy a CSOK-ról, közös bennük, hogy az ingatlanra az állam javára szóló jelzálogjog, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be.
Az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok ontják magukból a jogszabályokat. Nemhogy az átlagembernek, de még a jogászoknak is kihívást jelent a jogszabályi környezet változásainak nyomon követése.
A munkajog világában a felmondást gyakran kétségek övezik a tekintetben, hogy szükséges-e azt indokolni. Eltérő-e a szabályozás munkavállalók és munkáltatók esetében? Milyen következménnyel járhat, ha nem teszünk eleget indokolási kötelezettségünknek? Következő cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A mai biztosítási piacon igen sokféle életbiztosítási termék van. Sajnos sokan gondolják még ma is azt, hogy ha az életbiztosítási szerződést felmondják, akkor a biztosító által visszafizetendő összeg meg fog egyezni legalább azzal az összeggel, melyet az évek alatt befizetett biztosítási díj teszi ki. Ez azonban tévedés. A mostani cikkünkben erről adunk eligazítást.
A munkáltató a felmondási jogát nem gyakorolhatja korlátlanul. A törvény kifejezetten rögzíti azokat a követelményeket, amelyeket be kell tartania. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a munkáltatói felmondás jogellenes. Most ezeken a korlátokon belül a felmondási tilalmak eseteit vesszük számba.
Gyakran hallani a hírekben, hogy egy-egy rosszabb állapotban lévő társasház homlokzatáról lehulló stukkó összetört egy autót, vagy esetleg súlyos személyi sérülést okozott. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ki a felelős ezért a kárért és hogyan lehet érvényesíteni az ilyen károkat? A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben Társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.