Ügyfeleink az Egyesült Államokból Magyarországra tartó járaton utaztak, mely több mint nyolc órás késéssel érkezett meg Budapestre. Az utazás rendkívül kellemetlen volt, hiszen már késve indult a gép Los Angelesből, így az európai átszálláskor Ügyfeleink lekésték a csatlakozó járatot. Az átszállásra késő délelőttől kora estig kellett várniuk, nem is hagyhatták el a repülőteret. Végül késő este, valamivel éjfél előtt érkeztek meg fővárosunkba.
Az időjárás mindig hatással van az életünkre, de a legforróbb nyári napokban életkortól függetlenül mindenki az időjárásról beszél. Befolyásolja a szabadidőnket és a munkavégzésünket, különösen azok munkáját, akik a szabadban tevékenykednek. Részükre nyújt jogi iránymutatást ez a cikk.
Ügyfelünk 2015 márciusában fényképezőgép objektívet rendelt az egyik webes áruházból. Az összeget a megjelölt számlaszámra átutalással teljesítette, helytelenül tüntette fel azonban a megrendelésszámot, mely körülmény a probléma forrását jelentette. Haladéktalanul jelezte a webáruháznak, hogy a megrendelésszám nem megfelelő formában került feltüntetésre, melynek eredményeként a megrendelést törölték, az általa korábban átutalt, igen jelentős - 164.900,- Ft - összeget azonban nem utalta vissza a webáruház Ügyfelünk bankszámlájára.
Bár az agglomeráció folyamatos népszerűsége a nagyvárosokhoz közeli településeken eredményezett némi munkalehetőség-növekedést, a kertvárosba történő töretlen kiköltözési kedvnek természetes velejárója az ingázó tömeg. Ennek elsődleges oka, hogy a „kicsit kijjebb” költözők közül nagyon sokan továbbra is az agglomerációs központot képező városban találnak munkát, vagy éppen nem változtatnak állást, csak lakóhelyet. Ez a jelenség nemcsak a tömeg- és autós közlekedés megszervezésére ró terheket, de az ingázó munkavállalónak is komoly költségeket jelenthet. Fontos kérdés, hogy vajon ki kell-e vennie ebből a munkáltatónak a részét, és ha igen, milyen mértékben és feltételekkel?
Itt a jó idő, szünet van a gyerekeknek, jön tehát a matek: mennyi időt lehetünk otthon, hány szabadnap jár nekünk?
Sok munkavállaló a munkaszerződése aláírása kapcsán, vagy konkrét jogi probléma felmerülésekor szembesül azzal, hogy 4, 6 hetes munkaidőkeret által foglalkoztatja őt a munkáltató. De mit is jelent pontosan ez, s milyen hatással van a munkaidő beosztására? Összefoglalónkban e jogintézmény lényegéről adunk rövid tájékoztatást.
Fenti mondattal leggyakrabban az amerikai filmekben találkozhatunk, annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer is alkalmazza az úgynevezett Miranda-figyelmeztetés intézményét. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési, illetve büntetőeljárásban a kihallgatást végző személy köteles mind a gyanúsítottakat, mind a tanúkat, sértetteket tájékoztatni az eljárás során őket megillető jogokról, így kiemelten arról is, hogy bizonyos esetekben jogukban áll hallgatni, azaz megtagadni a vallomástételt.
Napjainkban a felsőoktatással kapcsolatosan számtalan költség merülhet fel. A hallgatóknak számolniuk kell az esetleges tandíjjal, a lakhatási költségekkel, az utazás költségeivel a megélhetéshez kapcsolódóan felmerülő kiadásokról nem is beszélve. A fenti probléma áthidalása érdekében a tanulók sok esetben veszik igénybe a diákhitel nyújtotta lehetőségeket, ami - bár az aktuális gondok megoldásában segítségükre lehet, azonban előfordulhat, hogy a hitelösszeg törlesztés során a felmerülő kamatok csak fokozzák a hallgatókat érintő anyagi terheket. A hasonló típusú esetekben joggal merülhet fel a kérdés: lehet-e diákhitel után kamatos kamatot felszámítani?
Napjainkban a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kérdésköröket tárgyaló jogszabályok köre egyre inkább bővül, így nem is csoda, hogy egyes esetekben elveszünk a jogi útvesztőkben és nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen igénnyel, illetve milyen határidőn belül élhetünk. A fenti probléma tipikus példája a fogyasztót megilletően elállási jogosultság kérdésköre.
Bár ügyeinket szinte valamennyien igyekszünk békés módon, megegyezés útján rendezni, azonban előfordulnak olyan kivételes esetek, amelyekben már - egyéb lehetőség hiányában - kénytelenek vagyunk érvényesíteni kívánt igényünket peres útra terelni. Mit tehetünk akkor, ha - bár keresetünket benyújtottuk, de a bíróság részéről előrelépés hosszabb időtartamot követően sem történt?