Olvasási beállítások

Minden betegnek joga van - jogszabályban meghatározott keretek között - az egészségi állapota által indokolt, megfelelő, folyamatosan hozzáférhető és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő egészségügyi ellátáshoz. Ezt a hatályos egészségügyi törvény rögzíti első helyen a betegjogok között. Az pedig a működési elvek között olvasható, hogy minden beteget - az ellátás igénybevételének jogcímére tekintet nélkül - az ellátásában résztvevőktől elvárható gondossággal, valamint a szakmai és etikai szabályok, illetve irányelvek betartásával kell ellátni. Ezen rendelkezések bizonyítható megsértése esetén kártérítés és sérelemdíj illeti meg a beteget.

Egy korábbi írásunkban bemutattuk az avultatással kapcsolatos elszámolási anomáliát a lakásbiztosításokkal kapcsolatosan. Ebben a cikkben egy szintén gyakori és csalódást keltő feltételről, az elvárt biztonsági szintről lesz szó. Aki nem olvassa át tüzetesen biztosítása feltételeit az elvárt biztonsági szinttel összefüggésben, sajnos könnyen pórul járhat.

Az egyenjogúság azt jelenti, hogy minden személyre ugyanaz a jogrend vonatkozik, tehát az emberek jogképessége egyenlő mértékű. Mindenki jogképes, azaz jogalany. Az egyenjogúság azonban sok helyzetben, köztük a munka világában nem jelent igazi egyenlőséget, a valóságban a jog által biztosított egyenlő lehetőségekkel a piaci politika, imázs, sztereotípiák vagy a társadalmi szokásokra hivatkozással különböztetik meg nemi alapon a munkavállalókat.

Ügyfelünk 2016. januárban vásárolt egy edzőcipőt a Deichmanban.  A cipő felső részén pont a varrásnál áprilisban keletkezett egy lyuk.  A cipőt Ügyfelünk visszavitte az eladó félhez, és kérte, hogy levásárolhassa vagy cseréljék ki azt. Azt a választ kapta, hogy a cipő egy futócipő és nem lehet hetente kettőnél többször használni. 

Ügyfelünk személygépjárművében 2015. májusában vétlen félként egy közlekedési baleset során nem vagyoni kár keletkezett. A balest okozásában a másik fél volt a felelős. A károkozó fél biztosítója arról tájékoztatott, hogy a balesetben a károkozó felelősségének a hiányában nem áll a módjában kifizetést teljesíteni vétlen félként Ügyfelünk számára.

Több mint hárommillió lakásbiztosítási szerződést tartanak nyilván magyarországon. A lakásbiztosítás rendkívül hasznos biztosítási termék, de a körmönfont szerződési feltételek az ingósági károk esetében (is) sok bosszúságot okozhatnak a tisztességes kártérítésben reménykedőknek. A csalódások egyik leggyakoribb kiváltó oka az ingóságok avulásával kapcsolatos probléma.

A gyermekvállalás rengeteg változást hoz a szülők életébe, amelyek többek között a munkahelyi beosztásra is hatással lehetnek. Felmerül a kérdés, hogy milyen feltételekkel lehetséges gyermekvállalást követően visszatérni a munkába? Milyen juttatások járnak egy szülőnek és milyen védelem illeti, ha visszatér dolgozni?

A T. család régi kis családi komódja a maga kopottságával, kieső lábaival, felhólyagzott műanyag borításával bőven elérte a kihasználhatósági idejét, megérett a lomtalanításra. A család ki is helyezte az ütött-kopott kis bútort a lépcsőházi folyosóra. Jól megvoltak rajta a virágok, gondolták, majd a tavaszi lomtalanításkor kidobják. Ez a cikk nem lakberendezési tanácsadásra vállalkozik, hanem arra hívja fel a figyelmet, hogyan válhat egy selejtezésre váró bútor - akaratlanul - a család "legdrágább" ingóságává.

Jelen cikkünkben egy olyan témáról fogunk írunk, amelyet a 2012. évi I. Munka Törvénykönyve  sajnos a munkavállókra nézve negatív irányban változtatott meg. Ez nem más, mint a végkielégítés jogintézménye. Fontos erről beszélni, és éppen az a célunk, hogy felhíjuk a figyelmet a jogi szabályozás buktatóira, hiszen számos családban sokat jelenthet ennek az összegnek a kifizetése egy munkaviszony megszüntetése során.

Az ingatlanvásárlás nem kis energiát és türelmet igénylő feladat. Amikor már megtaláltuk az igényeinknek leginkább megfelelő lakást és végül a vételárban is sikerült megállapodni már van minek örülni, de a szóbeli megállapodást követően érdemes ébernek lenni és figyelni az alábbiakra.