Olvasási beállítások

Az év elején még bőven szezonja van a síelésnek és egyéb, más téli sportoknak. Azonban a síelés igen balesetveszélyes sport akár itthon, akár külföldön hódolunk neki. Külföldi baleset esetén azonban nagy bajba kerülhetünk, ha nem rendelkezünk megfelelő balesetbiztosítási szerződéssel, és nem vagyunk felkészülve a legrosszabbakra. Ezeket foglaljuk most össze.

Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.

Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.

Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.

A találás a tulajdonszerzés számos, törvényben szabályozott módja közül az egyik, noha kétséget kizáróan korántsem a leghétköznapibb. De mit is vár el az állampolgároktól a hatályos szabályozás ahhoz, hogy találókból tulajdonosok lehessenek?

A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést: vajon mit érthetünk írásbeliség alatt?

A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel.  Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?

Tekintettel arra, hogy a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló által kölcsönösen elfogadott munkaszerződéssel jön létre, az abban szabályozott feltételek főszabály szerint kizárólag egyező akarattal, írásba foglalva módosíthatók – vagy mégsem?

Munkavállalóként gyakran halljuk, olvassuk, hogy újfent megváltozott a Munka törvénykönyve. Azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatott helyzetben és szükség esetén alappal kiállhassunk igazunkért, fontos ismerni a ránk irányadó új rendelkezéseket. A 2018. január első napja dióhéjban a következő lényeges munkajogi változásokat hozta.

Ügyfelünk klímaberendezése egy erős viharban megsérült, ugyanis a szél a felső szomszéd erkélyéről kiemelt és felrepített egy asztalt, amely zuhanás közben letörte a külső egységet. A lakásbiztosító csupán a belső egység cseréjét támogatta, azonban tekintettel arra, hogy a belső egységgel kompatibilis külső egység a forgalomban már nem beszerezhető, a készülék használhatatlanná vált.