A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti.
A Munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti.
A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogi elv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez, illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához.
Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.
Sokan vannak, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt folyamatosan gyógyszert kénytelenek szedni. Ezzel rendszerint nincs is probléma, elmennek az orvoshoz, felíratják, majd a patikában kiváltják és - ahogy az orvos rendeli - beszedik azokat. De mi a helyzet akkor, ha valaki - például munka - miatt hosszabb külföldi tartózkodásra kényszerül? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ne szenvedjen hátrányt az érintett, de ne is kelljen minden hónapban felkeresnie a háziorvosát?
A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.
Ügyfelünk a biztosított gépjárművét vállalkozásában használta, amikor a járművet egy gondatlan autós összetörte. Nagyon fontos volt, hogy a javítást mielőbb elvégezhessék, mivel a vállalkozás működése gyakorlatilag leállt a jármű nélkül. Ügyfelünk a javítást a casco biztosítása terhére végeztette el.
Ügyfelünk 30.000,- Ft-os csekket kapott a rendőrségtől gyorshajtás miatt, a rendőrség szerint ugyanis Ügyfelünk Budapest belvárosában a megengedettnél gyorsabban, 50 km/h sebesség helyett 72 km/h sebességgel hajtott. Társaságunk megtekintette a gyorshajtásokról készített fényképeket és Ügyfelünkkel egyetértve arra a megállapításra jutottunk, hogy a bírság alapját képező fényképfelvételek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan a gyorshajtást.
A tulajdonviszonyok nem mindig tisztázottak. Különösen gyakran van ez így ingatlanok tekintetében, ugyanis az Ingatlan-nyilvántartási rendszer ellenére is előfordul, hogy a telekhatárok nem a valós helyeken húzódnak vagy egyes ingatlanokat nem tulajdonosaik használnak. Míg az ingó dolgoknál ezek a helyzetek ritkán eredményeznek jogvitát (ez sem kizárt azonban), ingatlanok esetén nagy jelentősége lehet, hogy a tényleges használója egy területnek bejegyzett tulajdonos-e. Ezekben a helyzetekben jelenthet megoldást az elbirtoklás jogintézménye. De mit is jelent ez pontosan?
Örök kérdés, szinte minden „szezonban” felmerül, hogy mit tehetünk akkor, ha a szomszéd telken álló fa terménye áthullik hozzánk. Vajon felszedhetjük? Vagy tűrnünk kell, hogy szomszéd akár naponta többször is átjöjjön és a mi telkünkön szedegesse a gyümölcsöt? Nézzük meg, mit mond erről a törvény.