Olvasási beállítások

Ügyfelünk 2015 márciusában fényképezőgép objektívet rendelt az egyik webes áruházból. Az összeget a megjelölt számlaszámra átutalással teljesítette, helytelenül tüntette fel azonban a megrendelésszámot, mely körülmény a probléma forrását jelentette. Haladéktalanul jelezte a webáruháznak, hogy a megrendelésszám nem megfelelő formában került feltüntetésre, melynek eredményeként a megrendelést törölték, az általa korábban átutalt, igen jelentős - 164.900,- Ft - összeget azonban nem utalta vissza a webáruház Ügyfelünk bankszámlájára.

Bár az agglomeráció folyamatos népszerűsége a nagyvárosokhoz közeli településeken eredményezett némi munkalehetőség-növekedést, a kertvárosba történő töretlen kiköltözési kedvnek természetes velejárója az ingázó tömeg. Ennek elsődleges oka, hogy a „kicsit kijjebb” költözők közül nagyon sokan továbbra is az agglomerációs központot képező városban találnak munkát, vagy éppen nem változtatnak állást, csak lakóhelyet. Ez a jelenség nemcsak a tömeg- és autós közlekedés megszervezésére ró terheket, de az ingázó munkavállalónak is komoly költségeket jelenthet. Fontos kérdés, hogy vajon ki kell-e vennie ebből a munkáltatónak a részét, és ha igen, milyen mértékben és feltételekkel?

Itt a jó idő, szünet van a gyerekeknek, jön tehát a matek: mennyi időt lehetünk otthon, hány szabadnap jár nekünk?

Sok munkavállaló a munkaszerződése aláírása kapcsán, vagy konkrét jogi probléma felmerülésekor szembesül azzal, hogy 4, 6 hetes munkaidőkeret által foglalkoztatja őt a munkáltató. De mit is jelent pontosan ez, s milyen hatással van a munkaidő beosztására? Összefoglalónkban e jogintézmény lényegéről adunk rövid tájékoztatást.

Fenti mondattal leggyakrabban az amerikai filmekben találkozhatunk, annak ellenére, hogy a magyar jogrendszer is alkalmazza az úgynevezett Miranda-figyelmeztetés intézményét. Ez azt jelenti, hogy a szabálysértési, illetve büntetőeljárásban a kihallgatást végző személy köteles mind a gyanúsítottakat, mind a tanúkat, sértetteket tájékoztatni az eljárás során őket megillető jogokról, így kiemelten arról is, hogy bizonyos esetekben jogukban áll hallgatni, azaz megtagadni a vallomástételt.

Napjainkban a felsőoktatással kapcsolatosan számtalan költség merülhet fel. A hallgatóknak számolniuk kell az esetleges tandíjjal, a lakhatási költségekkel, az utazás költségeivel a megélhetéshez kapcsolódóan felmerülő kiadásokról nem is beszélve. A fenti probléma áthidalása érdekében a tanulók sok esetben veszik igénybe a diákhitel nyújtotta lehetőségeket, ami -  bár az aktuális gondok megoldásában segítségükre lehet, azonban előfordulhat, hogy a hitelösszeg törlesztés során a felmerülő kamatok csak fokozzák a hallgatókat érintő anyagi terheket. A hasonló típusú esetekben joggal merülhet fel a kérdés: lehet-e diákhitel után kamatos kamatot felszámítani?

Napjainkban a fogyasztói szerződésekkel kapcsolatos kérdésköröket tárgyaló jogszabályok köre egyre inkább bővül, így nem is csoda, hogy egyes esetekben elveszünk a jogi útvesztőkben és nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen igénnyel, illetve milyen határidőn belül élhetünk. A fenti probléma tipikus példája a fogyasztót megilletően elállási jogosultság kérdésköre.

Bár ügyeinket szinte valamennyien igyekszünk békés módon, megegyezés útján rendezni, azonban előfordulnak olyan kivételes esetek, amelyekben már - egyéb lehetőség hiányában - kénytelenek vagyunk érvényesíteni kívánt igényünket peres útra terelni. Mit tehetünk akkor, ha - bár keresetünket benyújtottuk, de a bíróság részéről előrelépés hosszabb időtartamot követően sem történt?

A munka a mindennapi életünk általános velejárója, ami jelentős mértékben meghatározza hétköznapjainkat is. A fentiek alapján értelemszerűen mindannyiunk célja, hogy egy megbízható, stabil és lehetőség szerint kedvező feltételeket biztosító munkáltatónál helyezkedjünk el. Előfordulhat azonban, hogy munkaviszonyunk saját akaratunkon kívül szűnik meg, amely esetben az anyagi nehézségek kiküszöbölésére a jogalkotó a végkielégítés jogintézményét rögzítette a Munka Törvénykönyvében.

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződések megkötésénél sokan a kényelmi szempontokat figyelembe véve választjuk a biztosítási díj csekk útján történő rendezését tartalmazó konstrukciót azzal a céllal, hogy valamennyi esetben a postán érkező csekk emlékeztessen minket fizetési kötelezettségünk teljesítésének esedékességére. Mit tehetünk azonban akkor, ha csekket egyáltalán nem, azonban egy szerződés törléséről szóló értesítőt már találunk a postaládánkban?