Napjainkban gyakori, hogy az öregségi nyugdíj elérését követően is munkát vállalnak az emberek. Ennek sokszor megélhetési probléma áll a háttérben, melynek következtében a nyugdíjasok is keresik a jövedelemkiegészítés lehetőségét. Jelen cikkünkben egy olyan szervezetről írunk, melynek célja, hogy a még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerőpiaci reaktivizálást biztosítson.
A munkahelyek jelentős hányadában a munkáltató erős informatikai kontroll alatt tartja a munkavállalók által a belső hálózaton vagy a külső hálózatokról elérhető adatok, információk körét. Más munkahelyeken szélesebb körben érhetők el az internetes tartalmak, ami a vállalati erőforrások felhasználásra vonatkozó belső szabályzattal egészül ki. Megint más munkahelyeken pedig nincs sem korlátozás, sem céges szabályzat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága („EJEB”) egy friss döntésében azzal az esettel foglalkozott, amikor a munkavállaló a vállalti számítógépét magáncélúan vette igénybe.
A munkáltatóval szembeni felmondási védelemnek több esete létezik. A már leírtak mellett a felmondási korlátozásnak van két másik, az eddigiekhez képest eltérő esete is. Az egyik a gyakorlatban „védett kor”-nak nevezett jogintézmény, mely fogalmilag felmondási korlátozás, mivel ez alatt az időszak alatt a munkáltató élhet ugyan a felmondás jogával, azonban az általános szabályokhoz képest szigorúbb követelmények mellett. A másik pedig a rehabilitációs ellátásban, vagy járadékban részesülő munkavállaló munkaviszonyának a megszüntetése.
Tippeljen kedves olvasó, mi követel több emberáldozatot? A hideg vagy a közlekedés? És ha nem csak az utcán fagyhalált szenvedetteket vesszük, hanem a fűtés áldozatait is? Igen, a fűtés! Az emberi találékonyság kimeríthetetlen, sokan gondolják úgy, hogy két legyet ütnek egy csapásra. Spórolnak a fűtőanyaggal és még a háztartási hulladékot is eltüntetik, ha az kerül a fűtőberendezésbe, nevezzük néven: a kályhába. Tagadhatatlan, hogy egyes helyeken a szegénység a kényszerítő erő, legtöbb esetben mégis inkább a tájékozatlanság és felelőtlenség okolható azért, hogy „rossz fát teszünk a tűzre”, hogy ezzel a bocsánatos hasonlattal éljünk.
Ügyfelünk komplett számítógépes konfigurációt rendelt egy ismert számítástechnikai kereskedésből. A kiszállított csomag azonban nem tartalmazta az egeret és a klaviatúrát. A gyártói tájékoztatás szerint az adott fantázianevű csomagnak része ez a két eszköz is, amelyek nélkül a számítógép rendeltetésszerűen nem használható.
Ügyfelünk férje élet és balesetbiztosítási szerződést kötött, majd sajnálatos módon közlekedési baleset következtében életét vesztette. A biztosító a 3.000.000,- Ft biztosítási összeg kifizetését megtagadta Ügyfelünk számára.
Az egyre nyilvánvalóbb munkaerőhiány cselekvésre késztette a kormányzatot. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók ismételt munkába állásának ösztönzése egyszerre enyhítheti a termelő- és a szolgáltató cégek akkut munkaerő problémáit és javíthat a nyugdíjas munkavállaló anyagi helyzetén. A nyugdíjas munkavállalókra azonban nem minden tekintetben vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Érdemes áttekinteni, hogy melyek a főbb eltérések.
Előző cikkünkben ismertettük, hogy az életközösség megszűnése után milyen szabályok vonatkoznak a közös használatú lakásra. Emellett gyakran előfordul, hogy a házastársak olyan ingatlanban éltek együtt, amely csak az egyikük kizárólagos tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés, hogy hogyan alakul ebben az esetben a volt házastársak lakáshasználati joga?
Ingatlanra haszonélvezet többféleképpen alapítható, melynek egyik lehetősége a szerződéskötés. Ugyanakkor sok esetben az elhunyt tulajdonos házastársát megillető haszonélvezeti jog alapján kell a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek az ingatlannal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztania.
Napjainkban sajnos egyre gyakoribbak a válások. Egyes statisztikai számítások szerint minden 10. felnőtt ember elvált a házastársától. Ilyenkor számos jogi vetületű kérdés merül fel a felek között, mint például kié legyen a gyermek feletti felügyelet joga? Ki maradjon a lakásban és hogyan osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyont? Jelen cikkünkben a közös használatú lakásra vonatkozó jogi szabályozást és lehetőségeket ismertetjük.