A foglaló jogi természete

Egy fiatal pár kanapén ül és egy férfi a lakás kulcsait adja át neki.

A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti. 

Utazás és a munkaidő

Egy férfi vezet: egyik keze a kormányon, másikban telefon.

A Munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti.

Egy férfi az irodában, az asztalánál, a laptopja előtt, könyökölve a fejét támasztja és gondterhelten nézi a laptopot.

A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogi elv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez, illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához.

„Közműködés-képtelenség”

Egy fiatal pár gondterhelten, kanapén ülve, papírt tart a kezében.

Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.

Egy nő, egy papírt mutat a gyógyszertáros nőnek.

Sokan vannak, akik olyan betegségben szenvednek, amely miatt folyamatosan gyógyszert kénytelenek szedni. Ezzel rendszerint nincs is probléma, elmennek az orvoshoz, felíratják, majd a patikában kiváltják és - ahogy az orvos rendeli - beszedik azokat. De mi a helyzet akkor, ha valaki - például munka - miatt hosszabb külföldi tartózkodásra kényszerül? Mit lehet ilyenkor tenni, hogy ne szenvedjen hátrányt az érintett, de ne is kelljen minden hónapban felkeresnie a háziorvosát?

Egy fénylő színpad előtt sok ember felemelt kézzel tombol.

A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.

Gépjárműkár – ki fizet?

DAS logo

Ügyfelünk a biztosított gépjárművét vállalkozásában használta, amikor a járművet egy gondatlan autós összetörte. Nagyon fontos volt, hogy a javítást mielőbb elvégezhessék, mivel a vállalkozás működése gyakorlatilag leállt a jármű nélkül. Ügyfelünk a javítást a casco biztosítása terhére végeztette el.

Fénysebességgel a belvárosban

DAS logo

Ügyfelünk 30.000,- Ft-os csekket kapott a rendőrségtől gyorshajtás miatt, a rendőrség szerint ugyanis Ügyfelünk Budapest belvárosában a megengedettnél gyorsabban, 50 km/h sebesség helyett 72 km/h sebességgel hajtott. Társaságunk megtekintette a gyorshajtásokról készített fényképeket és Ügyfelünkkel egyetértve arra a megállapításra jutottunk, hogy a bírság alapját képező fényképfelvételek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan a gyorshajtást. 

Mi is az az elbirtoklás?

Egy férfi a konyhában dobozokba pakol és közben telefonál.

A tulajdonviszonyok nem mindig tisztázottak. Különösen gyakran van ez így ingatlanok tekintetében, ugyanis az Ingatlan-nyilvántartási rendszer ellenére is előfordul, hogy a telekhatárok nem a valós helyeken húzódnak vagy egyes ingatlanokat nem tulajdonosaik használnak. Míg az ingó dolgoknál ezek a helyzetek ritkán eredményeznek jogvitát (ez sem kizárt azonban), ingatlanok esetén nagy jelentősége lehet, hogy a tényleges használója egy területnek bejegyzett tulajdonos-e. Ezekben a helyzetekben jelenthet megoldást az elbirtoklás jogintézménye. De mit is jelent ez pontosan?

A földön a fűben, egy kosárban dió van.

Örök kérdés, szinte minden „szezonban” felmerül, hogy mit tehetünk akkor, ha a szomszéd telken álló fa terménye áthullik hozzánk. Vajon felszedhetjük? Vagy tűrnünk kell, hogy szomszéd akár naponta többször is átjöjjön és a mi telkünkön szedegesse a gyümölcsöt? Nézzük meg, mit mond erről a törvény.