Olvasási beállítások

A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.

Ügyfelünk a biztosított gépjárművét vállalkozásában használta, amikor a járművet egy gondatlan autós összetörte. Nagyon fontos volt, hogy a javítást mielőbb elvégezhessék, mivel a vállalkozás működése gyakorlatilag leállt a jármű nélkül. Ügyfelünk a javítást a casco biztosítása terhére végeztette el.

Ügyfelünk 30.000,- Ft-os csekket kapott a rendőrségtől gyorshajtás miatt, a rendőrség szerint ugyanis Ügyfelünk Budapest belvárosában a megengedettnél gyorsabban, 50 km/h sebesség helyett 72 km/h sebességgel hajtott. Társaságunk megtekintette a gyorshajtásokról készített fényképeket és Ügyfelünkkel egyetértve arra a megállapításra jutottunk, hogy a bírság alapját képező fényképfelvételek nem bizonyítják minden kétséget kizáróan a gyorshajtást. 

A tulajdonviszonyok nem mindig tisztázottak. Különösen gyakran van ez így ingatlanok tekintetében, ugyanis az Ingatlan-nyilvántartási rendszer ellenére is előfordul, hogy a telekhatárok nem a valós helyeken húzódnak vagy egyes ingatlanokat nem tulajdonosaik használnak. Míg az ingó dolgoknál ezek a helyzetek ritkán eredményeznek jogvitát (ez sem kizárt azonban), ingatlanok esetén nagy jelentősége lehet, hogy a tényleges használója egy területnek bejegyzett tulajdonos-e. Ezekben a helyzetekben jelenthet megoldást az elbirtoklás jogintézménye. De mit is jelent ez pontosan?

Örök kérdés, szinte minden „szezonban” felmerül, hogy mit tehetünk akkor, ha a szomszéd telken álló fa terménye áthullik hozzánk. Vajon felszedhetjük? Vagy tűrnünk kell, hogy szomszéd akár naponta többször is átjöjjön és a mi telkünkön szedegesse a gyümölcsöt? Nézzük meg, mit mond erről a törvény. 

Ma már (csaknem) akadálytalanul utazhatunk az Európai Unió teljes területén munkavállalási és privát tartózkodási céllal egyaránt. Sokan elutaznak egy-egy koncertre, egy érdekesnek ígérkező sportmérkőzésre vagy fesztiválra, kiállításra. Sokakkal előfordul sajnos, hogy külföldi tartózkodásuk során balesetet szenvednek vagy megbetegszenek, és külföldön nem tervezett egészségügyi ellátásra szorulnak.

Előző cikkünkben bemutattuk, hogy ki lehet a rokontartás jogosultja és kötelezettje. Most a jogintézmény részleteit kívánjuk ismertetni a törvény rendelkezései alapján: nem mindegy ugyanis, hogy milyen mértékű tartásra tarthatunk igényt vagy mit vagyunk kötelezettek fizetni és hogyan. Arra is ki kell térnünk, hogy ha a megegyezés nem sikerül, milyen lehetőségei vannak a feleknek a tartás igénylésére vagy éppen a kötelezettség alóli mentesülésre vagy csökkentésre.

A tartási kötelezettség tárgyában általában a gyermek- és esetleg a házastársi tartás a közismert jogintézmények. Érdemes azonban tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv alapján ezen kívül más egyenesági rokonokat is terhel egymással szemben tartási kötelezettség rászorultság esetén, illetve a nagykorú testvér is felelős lehet kiskorú testvére eltartásáért.

Egy gyermek felnevelése rengeteg figyelmet, törődést, és nem utolsó sorban anyagi ráfordítást igényel a szülők részéről, épp ezért jó, ha tudja már a leendő anyuka, apuka is, hogy milyen támogatási formákra jogosultak.

Az anyasági támogatás egy alanyi jogon járó, egy összegű családtámogatási ellátás, amelyet a gyermek születését követő 180 napon belül lehet igényelni.

Egyre gyakoribbak sajnos azok az esetkörök, amikor egy cég vagy magánszemély adós marad. Előző cikkünkben a magánszemélyeket érintő tartozásokat tárgyaltuk. Jelen cikkben a gazdasági társaság kategóriájával fogunk foglalkozni. Ugyanakkor lehetőségeink annak függvényében is különbözőek, hogy mi magunk milyen minőségben vagyunk hitelezők, magánszemélyként vagy pedig gazdasági társaságként.