Jelen gazdasági helyzetben sajnos egyre kevesebb embernek adatik meg a lehetőség, hogy saját tulajdonú ingatlanban lakjon, így a lakásbérleti szerződések az egyik leggyakrabban használt szerződési típussá léptek elő. Bár valamennyien hajlamosak vagyunk egy-egy jól csengő ajánlat azonnal megragadására, van azonban néhány fontos előkérdés, amelyet mindenképpen szükséges megvizsgálnunk egy lakásbérleti szerződés aláírása előtt. 

Ön vagy gyermeke, netalán unokája gyakran utazik távolsági buszjáraton? Tudja Ön, hogy a buszra feladott poggyászra vigyáznak-e? Felmerült már Önben, hogy mi történne, ha a buszról leszállva csak hűlt helyét találná a feladott csomagnak, vagy hiányzik belőle valami?

Hazánkban többnyire elég nehézkes a garanciális ügyintézés, sokan heteket, hónapokat várnak a készülék javítására, cseréjére. Meglepő, de sokan feledkeznek meg arról, hogy nemcsak a készülékért kell(ett) fizetni, hanem ahhoz szolgáltatási díj is kapcsolódik. Érdemes számba venni, mikor nem számlázhat a javítás időtartamára díjat a szolgáltató.

Újra éledezik a hazai ingatlanpiac, a használt lakóingatlanoké még inkább, mint az új építésűeké. Miután hosszas válogatást követően sikerült kiválasztani a megfelelő eladó lakást vagy házat, esetleg házrészt, senki nem szeretne kellemetlen meglepetéseket a drága szerzeményével kapcsolatban. Ilyen nem várt meglepetésekből pedig sajnos akadhat bőven! Kérdés, hogy meddig és milyen esetben kérhető számon a hiba az eladón?

A téli hideg időszakban jól eshet egy lazító-melengető hétvége valamely wellness szállodában. Ahhoz azonban, hogy az így eltöltött időszak valóban kikapcsolódás legyen, elengedhetetlen az, hogy az általunk kiválasztott szálláshely a megfelelő, illetve általunk reálisan elvárt szolgáltatást nyújtsa részünkre. Mit tehetünk abban az esetben, ha nem vagyunk elégedettek a szálláshely által nyújtott szolgáltatással?

A legutóbbi napok fagyos és csapadékos időjárását követően egyre gyakrabban szembesülhetünk a háztetőkön elterülő hótakaróval, az ereszeken kialakult jégcsapokkal, nem is beszélve a fagy következtében keletkezett épületkárokból származó törmelékekről. De mit tehetünk abban az esetben, ha a fenti jelenségek az épületről lehullva éppen a mi tulajdonunkban lévő gépjárműben, egyéb tárgyban, vagy akár testi épségünkben okoznak kárt?

Számtalan közlekedési balesetben azért nem kap a vétlen fél kártérítést (vagy csak részleges kártérítést), mert a közlekedési szituáció utólagos modellezése tanúk és külső kamera felvételének hiányában nehézségekbe ütközik. Amikor például a koccanás közvetlen előzményeként valaki elé bevág egy másik jármű és ezzel elveszi a fékútját, majd erőteljes fékezésre is kényszeríti, tanúk nélkül szinte lehetetlen bizonyítani. Ilyenkor pótolhatatlanul hasznos bizonyíték az általunk készített belső kamera felvétele. Sokan azért nem használnak ilyen készüléket, mert bizonytalanok abban, hogy ez jogszerűen lehetséges-e. Lehetséges!

2015. január 1-től a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvényben (Bit.) foglaltak alapján a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából  a biztosítók (amennyiben a biztosítási szerződés tartalmazza) megkereséssel fordulhatnak más biztosítóhoz.

A statisztikák szerint a kerékpáros balesetek többségében a gépjármű vezetőjének felelőssége áll fenn és a vezető okok között a relatív gyorshajtás – vagyis az út, időjárási és látási viszonyoknak nem megfelelő sebesség megválasztása – valamint a kanyarodási és elsőbbségadási szabályok be nem tartása szerepelt.

A Munka Törvénykönyve munkáltatói felmondási tilalmat ír elő bizonyos olyan élethelyzetekre, amikor a munkavállaló méltányolható okból a munkavégzéstől távol marad. Ezek közé tartozik a gyermekvállalás is, az ehhez fűződő társadalmi érdeket szolgálva a jogalkotó a munkaviszony bebiztosításával segíti elő.