Mint minden szolgáltatónál, úgy a víz esetén is gyakran előforduló probléma a nem megfelelő számla. Természetesen a probléma orvoslására van lehetőség az üzletszabályzatok alapján, azonban van jogszabályi háttér is, ami már az üzletszabályzatok elkészítésénél köti a szolgáltatók kezét. A 58/2013. Kormányrendelet szabályozza ennek szabályait. Igyekeztünk cikkünkben jelen jogszabály tartalmát érthetően összefoglalni.
Napjainkban a kötbér alkalmazása nagyon gyakori, sokszor találkozhatunk vele a különböző közüzemi szolgáltatási szerződésekben is. Jelen cikk célja ezen jogintézmény funkciójának ismertetése. A kötbér alapvetően egy szerződéskötési biztosíték, hasonlóan a foglalóhoz, melyről készült cikkünket itt olvashatják.
A mai rohanó világban egyre kevesebb időnk van a mindennapi feladatokra. Így aztán gyakrabban kell megbíznunk mást, hogy eljárjon a nevünkben, képviseljen minket vagy valamilyen tevékenységet hajtson végre. Miután egyre több a csaló és a visszaélés, egyre szigorúbb az adatvédelem is. Nekünk is vigyáznunk kell az adatainkra, valamint a velünk kapcsolatban állók is meghatalmazással tudnak a nevünkben eljárni vagy ennek birtokában adhatnak ki adatot rólunk. A misztikus meghatalmazás persze a segítségünkre van, de hogy ezt mikor milyen formában tudjuk megírni az már egy más történet.
Ügyfelünk autójába egy másik autó beletolatott, és az autó egyik oldala megsérült. A biztosító a gépjármű javítási költségét kifizette ugyan, nem fizette ki viszont Ügyfelünknek a balesetből eredő többletköltségeit, így a kárszakértői szemle helyszínére, autószervizbe való oda-vissza utazás költségeit.
Szerencsés véletlen folytán egy gépjárműveket érintő közlekedési baleset károsultjának sikerült megoldania a jogvitás ügyét a kározó fél biztosítójával. A baleset bekövetkezése ugyanis kétféle módon is lehetséges volt elméletileg. Az ügyben a kirendelt szakértő sem tudott egyértelműen nyilatkozni. A fél ügyvédje többször is megkérdezte, hogy volt-e szemtanúja a balesetnek. A fél többször is elmondta, hogy nem, mígnem egyszer hozzátette azt is, hogy bár a 16 éves gyermeke is ott volt, "de ő biztosan nem számít tanúnak". A gyermek vallomása alapján már el lehetett dönteni az ügyet, a fél javára.
Ügyfelünk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk neki a munkáltatójával szembeni jogvitájában. A fizetése mellé - munkaszerződése alapján - éves szinten bónuszra volt jogosult, a mutatók és az elvárt termelési és értékesítési számok függvényében.
A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti.
A Munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti.
A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogi elv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez, illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához.
Jóllehet a címben szereplő kifejezést a magyar nyelv nem ismeri, az mégis szerepel a cikkben. Ez pontosan kifejezi azt a helyzetet, amikor valamilyen magatartás jogilag nem volna lehetséges, és az mégis megvalósul. Ebben a cikkben azt a jogi értelemben lehetetlen helyzetet vizsgáljuk meg, amikor tulajdonosváltás esetén valaki közmű szerződést kíván kötni egy ingatlanra, de azt megtagadja a szolgáltató. Nézzük meg, hogy ez hogyan lehetséges és hogyan nem.