Az egymillió forintot meg nem haladó követelések fő szabály szerint először fizetési meghagyás útján érvényesítendők Magyarországon. Származzék a követelés akár közmű tartozásból, akár távközlési szolgáltatóval szembeni díjhátralékból, akár banki kölcsönszerződésből vagy magánszemély felé fennálló adósságból. Ma már a kisebb követeléseket is egyre inkább behajtják az adósokon. Milyen lehetőségei vannak az adósnak abban az esetben, ha közjegyzői fizetési meghagyást kézbesített a postás?
A legtöbb vezető tisztában van az előírással, mely szerint megfelelő követési távolságot kell tartani. De tudjuk-e, hogy egészen pontosan hogyan fogalmaz a KRESZ a követési távolsággal kapcsolatban, illetve ténylegesen mikor lesz megfelelő mértékű?
Ügyfelünk járata több mint 3 órás időtartamot késett. Ügyfelünk azért fordult Társaságunkhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy jogosult-e kártérítésre. A vonatkozó uniós rendelet és joggyakorlat értelmében megalapozottnak találtuk a kártérítési igényt, melyet bejelentettünk a légitársaság számára.
Ügyfelünk ingatlanjának szomszédságába egy közintézményt építettek. A kerítésvonal kijelölése során Ügyfelünk észlelte, hogy a kerítést már az ő telkére kívánják felhúzni. Jelzése ellenére a szomszéd telek tulajdonosa, vagyis az önkormányzat a telekhatárt nem helyezte át.
Korábbi cikkeinkben az özvegyi nyugdíjról, valamint az árvaellátásról írtunk, melyek a házastárs, élettárs, illetve a szülő elvesztése esetén járó társadalombiztosítási nyugellátások. Az említett ellátások mellett a törvény még három hozzátartozói nyugellátást nevesít, a szülői nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, valamint az özvegyi járadékot. Jelen cikkünk célja az ezekre vonatkozó szabályozás ismertetése.
Polgári Törvénykönyvünk szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
Láthatjuk, - ahogyan talán köztudomású is, hogy a törvény abból indul ki, miszerint minden, amit a férj és feleség a házasság ideje alatt szerez, közös tulajdonnak minősül. A törvény természetesen tartalmaz kivételeket, illetve a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel maguk is eltérhetnek ettől a szabálytól. Külön vagyonnak minősül például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, de a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyon is.
Előző cikkünkben az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozásról, a jogosultság feltételeiről, mértékéről, valamint az ellátás megszüntetésének eseteiről írtunk. Cikksorozatunkat folytatva továbbra is a hozzátartozói nyugellátásokról írunk, vagyis arról, hogy milyen ellátások illetik meg azokat, akik valamelyik hozzátartozójukat, elsősorban férjüket, feleségüket, szüleiket, vagy gyermekeiket elveszítik.
Jelen cikkünkben egy olyan témáról fogunk írni, ami sajnos előbb vagy utóbb mindannyiunkat érinthet, abban az esetben, ha elveszítünk egy hozzátartozót. Tekintettel arra, hogy a társadalombiztositásnak széles gondoskodó hálója van, az alapján, hogy valaki a szülőjét, vagy a férjét-feleségét veszíti el különböző szociális ellátásokra lesz jogosult. Természetesen ezek az ellátások nem tudják pótolni az elveszített szerettünk hiányát, ugyanakkor abban segítségünkre lehetnek, hogy például egy egyedül maradt gyermek, vagy özvegy ne nélkülözzön annyit az elhunyt családtag kieső keresete miatt, ezért fontos tisztában lenni ezekkel az ellátásokkal.
Sokat gondolkodtunk azon, megírjuk-e ezt a cikket? Végül azért döntöttünk amellett, hogy foglalkozni kell a témával, mert sajnos ritkán, de előfordulnak olyan jogi esetek, melyek során gyermekek okoznak kárt. Most ennek kapcsán tekintjük át, hogy ki és vajon hogyan felel a gyermek által okozott károkért?
Ügyfelünk figyelmetlenségből megállni és várakozni tilos jelzőtábla hatálya alatt várakozott az autójával, melyet azonban csak akkor vett észre, amikor dolga végeztével visszatért a gépjárműhöz, és megtalálta a szélvédőn a bírság cetlit.