Munkaviszonyban a próbaidő kikötése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a felek eldöntsék, hogy az érintett jogviszonyt hosszútávon fenn kívánják-e egymással tartani vagy sem? Ebben a cikkben a próbaidő szabályait ismertetjük.
A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel. Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?
Tekintettel arra, hogy a munkaviszony a munkáltató és a munkavállaló által kölcsönösen elfogadott munkaszerződéssel jön létre, az abban szabályozott feltételek főszabály szerint kizárólag egyező akarattal, írásba foglalva módosíthatók – vagy mégsem?
Munkavállalóként gyakran halljuk, olvassuk, hogy újfent megváltozott a Munka törvénykönyve. Azért, hogy ne legyünk kiszolgáltatott helyzetben és szükség esetén alappal kiállhassunk igazunkért, fontos ismerni a ránk irányadó új rendelkezéseket. A 2018. január első napja dióhéjban a következő lényeges munkajogi változásokat hozta.
Ügyfelünk klímaberendezése egy erős viharban megsérült, ugyanis a szél a felső szomszéd erkélyéről kiemelt és felrepített egy asztalt, amely zuhanás közben letörte a külső egységet. A lakásbiztosító csupán a belső egység cseréjét támogatta, azonban tekintettel arra, hogy a belső egységgel kompatibilis külső egység a forgalomban már nem beszerezhető, a készülék használhatatlanná vált.
Ügyfelünk egy multinacionális vállalat középvezetőjeként dolgozott, több mint 10 éven keresztül. A munkáltató átszervezésre való hivatkozással kezdeményezte a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését, melyet végül Ügyfelünk elfogadott.
Hatályos munkajogi szabályozásunk alapköve, hogy a munkáltató a munkaviszony létesítésétől annak teljesítésén át egészen a megszűnésig köteles a munkavállalók személyiségi jogait tiszteletben tartani. Ide tartozik többek között az emberi méltósághoz és a magánélethez való jog.
Állampolgárként többször szembesülhetünk azzal, hogy lakcímünkre, akár kormányzati céllal, akár statisztikai céllal levelek, megkeresések érkeznek. Amennyiben azonban valaki nem szeretne ilyen megkereséseket kapni, akkor megvan a törvényes lehetősége arra, hogy az ilyen megkeresések teljesítésére a hozzájárulását visszavonja. Ennek jogi hátteréről adunk most tájékoztatást.
A mindennapi életben gyakran tűnik úgy, hogy azok a mindenkit megillető jogok, melyeknek gyakorlása csak igen szűk körben korlátozható, valójában teljes mértékben kizárják egymást. Feloldható-e vajon ez a sajátos ellentmondás?
Vevőként és eladóként is érdemes tisztában lennie azzal, hogy egy frissen eladott, illetve megvásárolt gépkocsival okozott balesetért kit terhel a felelősség, és hol futhat a félre az eljárás, ha nem vagyunk elég figyelmesek.