A parkolási ügyek hosszú évek óta kimeríthetetlen forrásául szolgálnak a botrányos eseteknek, jogvitáknak, pereknek. A fővárosi önkormányzatok gyakorlata, a parkolási cégek eljárása és a bírói gyakorlat szenvtelensége már eddig is számtalanszor adott okot megbotránkozásra. Egy viszonylag friss kúriai ítélet javította az autósok helyzetét, mégis úgy tűnik, hogy a döntésről nem minden fővárosi parkolási társaságnál értesültek.

A közúti közlekedésben részt vevő járművezetők jogosítványuk megszerzésekor KRESZ ismereteikről is tanúbizonyosságot tesznek, azonban sajnos sok esetben tapasztalható, hogy tudásuk hiányos, esetleg az idő múlásával megkopott. Különösen érvényes ez a megállás és várakozás szabályai esetében, így jelen cikkünkben arról adunk tájékoztatást, hogy mire érdemes figyelnünk parkolás során, s milyen nem várt következményre számíthatunk a KRESZ megsértésénél.

Sokan kerültek már olyan helyzetbe munkahelyükön, hogy legszívesebben titokban videón, de legalábbis hangfelvételen örökítették volna meg munkatársuk, főnökük viselkedését, bizalmas vagy éppen szabálytalan szóbeli utasításait, inzultusait. Sokan ezt meg is teszik, általában annak reményében, hogy a későbbiekben elkerülhessék az igazságtalan számonkérést, vagy éppen amiatt, hogy bizonyítani lehessen az őket érő jogsértést, esetleg azért, hogy ezzel tartsák sakkban az érintettet. Joggal vetődik azonban fel a kérdés: jogszerű-e titokban felvételt készíteni, és ez felhasználható-e a későbbiekben?

Előző cikkünkben azon szabályokat tekintettük át, melyek a munkáltató károkozása esetén érvényesülnek, gyakran találkozhatunk azonban olyan esetekkel, melyeknél a munkavállaló okoz kárt, s tanácstalanul áll a munkáltató követelésével szemben, mivel nincsen tisztában a kártérítési felelősségével. Folytatásos cikkünkben a munkavállaló kártérítési felelősségéről adunk tájékoztatást.

Sokan úgy gondolják, hogy a társasházi közgyűlések unalmas órái feleslegesek, ezért a részvételi arány rendszerint alacsony rajtuk. Vannak azonban olyan kérdések, amelyeket csak a lakóközösség dönthet el, ráadásul csak meghatározott többséggel. Ilyen például a lakók közös tulajdonában álló helyiségek értékesítése. Ha valaki meg kívánja például venni egy társasház földszintjén található üzlethelyiségeket, igazi kálváriát kell járnia, az eljárás ugyanis többlépcsős és hosszadalmas. 

Ügyfelünk utazási irodán keresztül 4 fő részére foglalt görögországi nyaralást. Az utazási szerződésben részletesen meghatározták, hogy a szálloda a tengerpart közelében helyezkedik el, az ellátás pedig all inclusive. 

A munka törvénykönyvében külön fejezet rendelkezik a kártérítési szabályokról, mind a munkáltató, mind a munkavállaló vonatkozásában, jelezve ezzel a téma kiemelt fontosságát. S valóban, a vonatkozó jogi szabályozás ismerete elengedhetetlen azoknak, akik hosszú távon, problémamentesen kívánnak részt venni a munkaviszonyban, így folytatásos cikkünkben a kártérítési szabályokról, valamint a bizonyítási kötelezettségről adunk bővebb tájékoztatást. Elsőként tekintsük át a munkáltatóra vonatkozó alapvető rendelkezéseket.

A válságot követően napjainkban ismét fellendülőben van az ingatlanpiac. Az eladók dilemmája azonban változatlan: megpróbáljam értékesíteni magam az ingatlant vagy egy ingatlanközvetítőt bízzak meg? Az ingatlanközvetítői tevékenység gyakorlatilag egy rendkívül kényelmes szolgáltatás, hiszen nem az eladó mutatja meg a vevőjelölteknek az ingatlant, rengeteg időt és energiát lehet ezzel spórolni. Viszont sok problémáról és visszaélésről is hallani. Ha tudatosan kötjük meg a szerződést, később a váratlan problémáktól, vitáktól megóvhatjuk magunkat. Ebben kíván segítséget nyújtani alábbi cikkünk.

Ügyfelünket kártérítés megfizetésére kötelezte az elektromos szolgáltatója egy villanyóra probléma okán (hitelesítő záró pecsét hiánya) szerződésszegésre hivatkozva. A kártérítés tartalmazta az új villanyóra felszerelését, valamint annak munkadíját is.

Sajnos egyre gyakoribbak, mikor a bankkártya adatainkkal visszaélve jelentős pénzeket csalnak ki tőlünk. A modern kor Robin Hoodjai nem a gazdagoktól vesznek el, hogy a szegényeknek adják, hanem mindenkitől elvesznek, hogy maguk gyarapodhassanak. Korábbi cikkünkben azzal foglalkoztunk, hogy milyen lépéseket tehetünk az esetleges csalások elkerülésére. Ezek tárháza jóval szélesebb, mint azon konkrét intézkedéseké, amelyeket utólag tudunk megtenni. Utóbbiakat vesszük számba jelen cikkben.