Egy nyári szánkópályán csúszunk le, a szánkóba ülve mutatva.

Sajnos a károkozás és a károk elszenvedése mindennapi életünk velejárója. Kárunk keletkezhet egy közlekedési vagy akár munkahelyi balesetből adódóan, sportolás és szabadidős tevékenység közben – tehát nagyjából bármilyen élethelyzetben. Természetesen nem élhetünk úgy, hogy mindig ezekre készülünk, érdemes azonban tudni, hogy ha ezek a kellemetlen esetek bekövetkeznek, milyen szabályok alapján és kitől kérhetjük kárunk megtérítését. Ezen túlmenően fontos jogi kérdés lehet, hogy a megengedőbb általános felelősségi vagy a szigorúbb, veszélyes üzemi felelősség szabályai alkalmazandók az eset megítélése során.

Egy középkorú pár a számlákat nézegeti gondterhelten.

Mint minden szolgáltatónál, úgy a víz esetén is gyakran előforduló probléma a nem megfelelő számla. Természetesen a probléma orvoslására van lehetőség az üzletszabályzatok alapján, azonban van jogszabályi háttér is, ami már az üzletszabályzatok elkészítésénél köti a szolgáltatók kezét. A 58/2013. Kormányrendelet szabályozza ennek szabályait. Igyekeztünk cikkünkben jelen jogszabály tartalmát érthetően összefoglalni.

Az asztalon egy kéz aláír egy szerződést, egy másik pedig mutatja hol írja alá és pénzt ad.

Napjainkban a kötbér alkalmazása nagyon gyakori, sokszor találkozhatunk vele a különböző közüzemi szolgáltatási szerződésekben is. Jelen cikk célja ezen jogintézmény funkciójának ismertetése. A kötbér alapvetően egy szerződéskötési biztosíték, hasonlóan a foglalóhoz, melyről készült cikkünket itt olvashatják.

Egy kéz aláír egy szerződést az asztalon.

A mai rohanó világban egyre kevesebb időnk van a mindennapi feladatokra. Így aztán gyakrabban kell megbíznunk mást, hogy eljárjon a nevünkben, képviseljen minket vagy valamilyen tevékenységet hajtson végre. Miután egyre több a csaló és a visszaélés, egyre szigorúbb az adatvédelem is. Nekünk is vigyáznunk kell az adatainkra, valamint a velünk kapcsolatban állók is meghatalmazással tudnak a nevünkben eljárni vagy ennek birtokában adhatnak ki adatot rólunk. A misztikus meghatalmazás persze a segítségünkre van, de hogy ezt mikor milyen formában tudjuk megírni az már egy más történet.

Többletköltség – ki fizet?

Egy nő fejét támasztja, mögötte karambolos autók.

Ügyfelünk autójába egy másik autó beletolatott, és az autó egyik oldala megsérült. A biztosító a gépjármű javítási költségét kifizette ugyan, nem fizette ki viszont Ügyfelünknek a balesetből eredő többletköltségeit, így a kárszakértői szemle helyszínére, autószervizbe való oda-vissza utazás költségeit. 

Ki lehet a tanú?

A bíró előtt egy nő a kezét a biblián tartva esküszik.

Szerencsés véletlen folytán egy gépjárműveket érintő közlekedési baleset károsultjának sikerült megoldania a jogvitás ügyét a kározó fél biztosítójával. A baleset bekövetkezése ugyanis kétféle módon is lehetséges volt elméletileg. Az ügyben a kirendelt szakértő sem tudott egyértelműen nyilatkozni. A fél ügyvédje többször is megkérdezte, hogy volt-e szemtanúja a balesetnek. A fél többször is elmondta, hogy nem, mígnem egyszer hozzátette azt is, hogy bár a 16 éves gyermeke is ott volt, "de ő biztosan nem számít tanúnak". A gyermek vallomása alapján már el lehetett dönteni az ügyet, a fél javára.

Elmaradt Bónusz

Egy férfi egy kávézóban laptop előtt telefont nyomkod.

Ügyfelünk azzal a kéréssel fordult hozzánk, hogy segítsünk neki a munkáltatójával szembeni jogvitájában. A fizetése mellé – munkaszerződése alapján – éves szinten bónuszra volt jogosult, a mutatók és az elvárt termelési és értékesítési számok függvényében. 

A foglaló jogi természete

Egy fiatal pár kanapén ül és egy férfi a lakás kulcsait adja át neki.

A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti. 

Utazás és a munkaidő

Egy férfi vezet: egyik keze a kormányon, másikban telefon.

A Munka törvénykönyvének deklarált célja a tisztességes foglalkoztatás alapvető szabályainak megállapítása, tekintettel a munkáltató és a munkavállaló gazdasági és szociális érdekeire. E fennkölt és aligha vitatható célkitűzést a törvénynek nem minden rendelkezésében sikerült maradéktalanul érvényesíteni. Az új törvény egyik erősen vitatható szabályát a munkaidő fogalmának meghatározása jelenti.

Egy férfi az irodában, az asztalánál, a laptopja előtt, könyökölve a fejét támasztja és gondterhelten nézi a laptopot.

A 2008-as ingatlan-hitelezési válságból kinőtt világméretű gazdasági visszaesés nyomán a fejlett országokban jelentősen megszigorodtak a pénz- és tőkepiaci szereplőkre vonatkozó működési feltételek, bővült a felügyeleti szervek ellenőrzési eszköztára. Nem változott ugyanakkor a szerződéskötés szabadságát deklaráló polgári jogi elv, ami lehetőséget teremt a szerződési szabályok sajátos értelmezéséhez, illetve sajátos szerződési szabályok kialakításához.