Betegség kezelése miatt orvoshoz járni nem öröm. Azonban, ha hosszabb utazást vesz igénybe a kezelésen történő megjelenés, akkor a biztosítottnak lehetősége van arra, hogy az utazásával járó költség megtérítését kérje. Ennek szabályait vesszük át.
Aki lakásvásárlás előtt áll, bizonyára tudja, hogy mennyi utánajárást, keresgélést igényel megtalálni az igazit, ami teljes mértékben megfelel az igényeinknek, de még a pénztárcánknak is. Ha pedig az ingatlanközvetítő olyan ajánlatot tesz, amitől rögtön leesik az állunk, nem akarjuk elszalasztani a kihagyhatatlan lehetőséget. Emiatt talán gondolkodás nélkül alá is írunk egy általa előre elkészített vételi ajánlatot. De mire is kötelezzük magunkat ezzel? Érdemes odafigyelnünk a buktatókra, hogy a későbbi felesleges jogi hercehurca helyett inkább a lakberendezésen járhasson az eszünk. Következő cikkünkben az ingatlanra kötött vételi ajánlatra vonatkozó szabályokat járjuk körül.
Eljött a nyár, végre kezdődhetnek a szabadságok. Ilyenkor sokan választják a külföldi utakat kikapcsolódás céljából. Ezzel együtt gyakran hallani elégedetlen utazókat, akik amiatt panaszkodnak, hogy törölték a lefoglalt járatukat, vagy nem tudtak időben elindulni a járatkésés miatt. Észlelve a probléma elterjedt jellegét az Európai Unió a tagállamok egységes szabályozásának biztosítása érdekében a 264/2004 EK rendeletben rögzítette azokat a lehetőségeket, melyekkel a légiutasok élhetnek ilyen esetekben.
Az egymillió forintot meg nem haladó követelések fő szabály szerint először fizetési meghagyás útján érvényesítendők Magyarországon. Származzék a követelés akár közmű tartozásból, akár távközlési szolgáltatóval szembeni díjhátralékból, akár banki kölcsönszerződésből vagy magánszemély felé fennálló adósságból. Ma már a kisebb követeléseket is egyre inkább behajtják az adósokon. Milyen lehetőségei vannak az adósnak abban az esetben, ha közjegyzői fizetési meghagyást kézbesített a postás?
A legtöbb vezető tisztában van az előírással, mely szerint megfelelő követési távolságot kell tartani. De tudjuk-e, hogy egészen pontosan hogyan fogalmaz a KRESZ a követési távolsággal kapcsolatban, illetve ténylegesen mikor lesz megfelelő mértékű?
Ügyfelünk járata több mint 3 órás időtartamot késett. Ügyfelünk azért fordult Társaságunkhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy jogosult-e kártérítésre. A vonatkozó uniós rendelet és joggyakorlat értelmében megalapozottnak találtuk a kártérítési igényt, melyet bejelentettünk a légitársaság számára.
Ügyfelünk ingatlanjának szomszédságába egy közintézményt építettek. A kerítésvonal kijelölése során Ügyfelünk észlelte, hogy a kerítést már az ő telkére kívánják felhúzni. Jelzése ellenére a szomszéd telek tulajdonosa, vagyis az önkormányzat a telekhatárt nem helyezte át.
Korábbi cikkeinkben az özvegyi nyugdíjról, valamint az árvaellátásról írtunk, melyek a házastárs, élettárs, illetve a szülő elvesztése esetén járó társadalombiztosítási nyugellátások. Az említett ellátások mellett a törvény még három hozzátartozói nyugellátást nevesít, a szülői nyugdíjat, a baleseti hozzátartozói nyugellátást, valamint az özvegyi járadékot. Jelen cikkünk célja az ezekre vonatkozó szabályozás ismertetése.
Polgári Törvénykönyvünk szerint a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.
Láthatjuk, - ahogyan talán köztudomású is, hogy a törvény abból indul ki, miszerint minden, amit a férj és feleség a házasság ideje alatt szerez, közös tulajdonnak minősül. A törvény természetesen tartalmaz kivételeket, illetve a házastársak házassági vagyonjogi szerződéssel maguk is eltérhetnek ettől a szabálytól. Külön vagyonnak minősül például a házastársi vagyonközösség létrejöttekor már meglévő vagyontárgy, de a házastársi vagyonközösség fennállása alatt örökölt vagy ajándékba kapott vagyon is.
Előző cikkünkben az özvegyi nyugdíjra vonatkozó szabályozásról, a jogosultság feltételeiről, mértékéről, valamint az ellátás megszüntetésének eseteiről írtunk. Cikksorozatunkat folytatva továbbra is a hozzátartozói nyugellátásokról írunk, vagyis arról, hogy milyen ellátások illetik meg azokat, akik valamelyik hozzátartozójukat, elsősorban férjüket, feleségüket, szüleiket, vagy gyermekeiket elveszítik.