Olvasási beállítások

Aki bérelt már ingatlant, az előtt jól ismert intézmény a bérbeadónak fizetendő óvadék vagy köznapi nevén a kaució jogintézménye. Ezt a biztosítékadási formát a magyar munkajogi törvény az új Mt. hatályba lépéséig nem nevesítette, nem ismerte. A hatályos Munka törvénykönyve azonban bevezette a munkavállalói biztosítékot, és részletesen szabályozza ezt. De miről is van szó? Jogos lehet egy ilyen kikötés a munkaszerződésben, valóban előírható a munkavállalónak biztosíték fizetése a munkába lépéshez?

A téli hideg még javában tart, az ilyen-olyan betegségek pedig sajnos sokunkat nem kímélnek. Munkavállalóként munkaidőben azonban nem maradhatunk otthon „csak úgy”. Szigorú szabályok vonatkoznak a távollétre. A kérdés, hogy betegszabadságra kényszerültünk? Vagy táppénzre? Egyáltalán miben különbözik ez a két fogalom? Nem utolsó sorban pedig mekkora összeg illet meg minket lábadozásunk alatt? Válasz az alábbi cikkünkben.

Az év elején még bőven szezonja van a síelésnek és egyéb, más téli sportoknak. Azonban a síelés igen balesetveszélyes sport akár itthon, akár külföldön hódolunk neki. Külföldi baleset esetén azonban nagy bajba kerülhetünk, ha nem rendelkezünk megfelelő balesetbiztosítási szerződéssel, és nem vagyunk felkészülve a legrosszabbakra. Ezeket foglaljuk most össze.

Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.

Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.

Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.

A találás a tulajdonszerzés számos, törvényben szabályozott módja közül az egyik, noha kétséget kizáróan korántsem a leghétköznapibb. De mit is vár el az állampolgároktól a hatályos szabályozás ahhoz, hogy találókból tulajdonosok lehessenek?

A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést: vajon mit érthetünk írásbeliség alatt?

Munkaviszonyban a próbaidő kikötése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a felek eldöntsék, hogy az érintett jogviszonyt hosszútávon fenn kívánják-e egymással tartani vagy sem? Ebben a cikkben a próbaidő szabályait ismertetjük.

A zsebünkben hordott telefon komplex szerepet tölt be életünkben, egyúttal számtalan funkcióval van felszerelve. Nyilván sok szórakoztató funkció van rajta, de rendkívül gyorsan és hatékonyan kommunikálhatunk vele, sőt, egészségünkre is vigyázhat. A munkahelyünkre értelemszerűen munkát végezni járunk. Így amikor felmerül a kérdés, hogy elzárhatja-e a munkáltató a munkaidő kezdetén a készüléket azzal, hogy azt csak munkaidő végén kapjuk vissza, számtalan jogi kérdés merül fel.  Mindenekelőtt természetesen az, hogy megteheti?