Az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok ontják magukból a jogszabályokat. Nemhogy az átlagembernek, de még a jogászoknak is kihívást jelent a jogszabályi környezet változásainak nyomon követése.
A munkajog világában a felmondást gyakran kétségek övezik a tekintetben, hogy szükséges-e azt indokolni. Eltérő-e a szabályozás munkavállalók és munkáltatók esetében? Milyen következménnyel járhat, ha nem teszünk eleget indokolási kötelezettségünknek? Következő cikkünkben összefoglaltuk a témával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat.
A mai biztosítási piacon igen sokféle életbiztosítási termék van. Sajnos sokan gondolják még ma is azt, hogy ha az életbiztosítási szerződést felmondják, akkor a biztosító által visszafizetendő összeg meg fog egyezni legalább azzal az összeggel, melyet az évek alatt befizetett biztosítási díj teszi ki. Ez azonban tévedés. A mostani cikkünkben erről adunk eligazítást.
A munkáltató a felmondási jogát nem gyakorolhatja korlátlanul. A törvény kifejezetten rögzíti azokat a követelményeket, amelyeket be kell tartania. Ha ezek nem teljesülnek, akkor a munkáltatói felmondás jogellenes. Most ezeken a korlátokon belül a felmondási tilalmak eseteit vesszük számba.
Gyakran hallani a hírekben, hogy egy-egy rosszabb állapotban lévő társasház homlokzatáról lehulló stukkó összetört egy autót, vagy esetleg súlyos személyi sérülést okozott. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ki a felelős ezért a kárért és hogyan lehet érvényesíteni az ilyen károkat? A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben Társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.
Sajnos nem ritka eset, hogy a vasúti tömegközlekedés igénybevétele során a vonatok késését tapasztalhatjuk, akár nyáron a felforrósodott sínek, vagy télen a lefagyott vezetékek miatt. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon felelősségre vonható-e a vasúti társaság, és milyen jogai vannak az utasnak. A kérdésre a választ a vasúti társaság 2016. november 1. napjától érvényes üzletszabályzatában találhatjuk meg, mely pontosan meghatározza, hogy milyen időtartamú késések és járatkimaradások esetén, milyen jogosultságok illetik meg az utasokat.
Ügyfelünktől egy behajtó cég több százezer forintos távközlési szolgáltatási díjtartozást követelt. Ügyfelünk a megrendelt szolgáltatást szerette volna a bérleményéből való költözés okán módosítani, amit a szolgáltató nem tudott biztosítani.
Ügyfelünk porszívót vásárolt. A vásárlást követően 3-5 alkalommal használta azt, amikor a porszívó teljesítménye a töredékére esett vissza. Ügyfelünk az adott háztartási gépet rendeltetésszerűen használta, ennek ellenére az eladó nem akarta helyreállítani az adott termékhibát.
Egyre szigorúbb szabályok vonatkoznak az állattartásra, melyek mind az állatok, mind az emberek védelmét szolgálják. Ilyenek például a szabálysértési törvényben rögzített előírások is. Ezek alapján szabálysértésnek minősül, ha valaki a felügyelete alatt álló kutyát a település belterületén felügyelet nélkül bocsátja közterületre, vagy kóborolni hagyja, vagy szájkosár és póráz nélkül közforgalmú közlekedési eszközön - segítő kutya kivételével - szállítja. Ezen biztonsági előírások ellenére is előfordul azonban, hogy egy-egy utcára kiszökő kutya kiszalad egy autó elé, ezáltal súlyos anyagi kárt és akár személyi sérülést is okozva.
Munkát végezni többféle foglalkoztatási formában is lehet. Ugyanazok a feladatok munkaviszonyban éppúgy elláthatók, mint megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban. Alapvetően a felek szerződéskötési szabadsága határozza meg, hogy milyen jogviszonyt létesítenek. Az adóhatóság és a bíróság azonban keményen szankcionálja a munkaviszony „bújtatását” más jogviszony ernyője alá. Érdemes ezért áttekinteni a fő elhatárolási szempontokat.