Ügyfelünk komplett számítógépes konfigurációt rendelt egy ismert számítástechnikai kereskedésből. A kiszállított csomag azonban nem tartalmazta az egeret és a klaviatúrát. A gyártói tájékoztatás szerint az adott fantázianevű csomagnak része ez a két eszköz is, amelyek nélkül a számítógép rendeltetésszerűen nem használható.
Ügyfelünk férje élet és balesetbiztosítási szerződést kötött, majd sajnálatos módon közlekedési baleset következtében életét vesztette. A biztosító a 3.000.000,- Ft biztosítási összeg kifizetését megtagadta Ügyfelünk számára.
Az egyre nyilvánvalóbb munkaerőhiány cselekvésre késztette a kormányzatot. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók ismételt munkába állásának ösztönzése egyszerre enyhítheti a termelő- és a szolgáltató cégek akkut munkaerő problémáit és javíthat a nyugdíjas munkavállaló anyagi helyzetén. A nyugdíjas munkavállalókra azonban nem minden tekintetben vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Érdemes áttekinteni, hogy melyek a főbb eltérések.
Előző cikkünkben ismertettük, hogy az életközösség megszűnése után milyen szabályok vonatkoznak a közös használatú lakásra. Emellett gyakran előfordul, hogy a házastársak olyan ingatlanban éltek együtt, amely csak az egyikük kizárólagos tulajdonát képezi. Felmerül a kérdés, hogy hogyan alakul ebben az esetben a volt házastársak lakáshasználati joga?
Ingatlanra haszonélvezet többféleképpen alapítható, melynek egyik lehetősége a szerződéskötés. Ugyanakkor sok esetben az elhunyt tulajdonos házastársát megillető haszonélvezeti jog alapján kell a tulajdonosnak és a haszonélvezőnek az ingatlannal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megosztania.
Napjainkban sajnos egyre gyakoribbak a válások. Egyes statisztikai számítások szerint minden 10. felnőtt ember elvált a házastársától. Ilyenkor számos jogi vetületű kérdés merül fel a felek között, mint például kié legyen a gyermek feletti felügyelet joga? Ki maradjon a lakásban és hogyan osszák meg az együttélés alatt keletkezett vagyont? Jelen cikkünkben a közös használatú lakásra vonatkozó jogi szabályozást és lehetőségeket ismertetjük.
Általános társadalmi jelenség, hogy egyre többen élnek albérletben a lakóhelytől eltérő városban történő munkavállalás és tanulmányok végzése céljából. A piaci kereslet és kínálat nagyjából kiegyenlítődik, azonban sajnos előfordul, hogy valaki bérbeadóként egy előre nem láthatóan rossz választást hoz és egy olyan személynek adja ki a lakását, aki a beköltözést követően nem fizeti meg a bérleti díjat.
Ügyfelünk vásárolt egy mosógépet, melyre biztosítást is kötött. A gép a megvásárlást követően rövid időn belül hibát jelzett, majd az első javítás után ugyanez a hiba időszakonként ismétlődő jelleggel felbukkant. A sokadik meghibásodás után és a biztosítóval folytatott eredménytelen egyeztetést követően Ügyfelünk Társaságunk segítségét kérte abban, hogy a hiba időről-időre történő javítgatása helyett új készüléket kapjon.
Ügyfelünk Budapestre induló repülőjárata késett, majd a járatot törölték. Ügyfelünk számára ellátást és szállást is biztosított a légitársaság. Az irányadó uniós rendelet alapján Ügyfelünknek további 600 euró összegű kártérítés is járt volna, amit a légitársaság nem térített meg.
Az állami támogatással vásárolt vagy épített ingatlanok tulajdonosai általában hosszú távra tervezve vágnak bele az adásvételbe, építkezésbe. Legyen szó a köznyelvben szocpolként elterjedt lakáscélú támogatásról, vagy a CSOK-ról, közös bennük, hogy az ingatlanra az állam javára szóló jelzálogjog, annak biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat jegyeznek be.