Előfordulhat, hogy érvényes hely- és pótjegyünk ellenére mégsem tudja a vasúttársaság a helyünket biztosítani, az sem példa nélküli, hogy a teljes vagon hiányzik, ahova a helyjegyeink szólnak. Mire ügyeljünk, ha ilyen helyzetbe kerülünk?
Az iskolákban 2020. március 16. napjától kezdődően tantermen kívüli, digitális munkarend lett bevezetve. Ez azt jelenti, hogy a tananyag kijelölése, a tanulási folyamat ellenőrzése és támogatása a pedagógusok és a tanulók online, vagy más személyes találkozást nem igénylő kapcsolatában történik.
A koronavírus terjedése és a vele kapcsolatos hírek eredményeként több munkahelyen vezettek be óvintézkedéseket. A rendkívüli helyzetre tekintettel sok a bizonytalanság azzal kapcsolatban, hogy milyen utasítási joga van a munkáltatónak, milyen jogai vannak a munkavállalóknak. Jelen cikkükben azt a kérdést járjuk körbe, hogy jogosult-e munkabérre a munkavállaló arra az időtartamra, amíg karanténban van.

Elévülési idő a munkajogban

Mi pontosan az elévülés? Komolyabb jogelvi fejtegetések helyett közelítsük meg a fogalmat praktikus oldalról! Ahogy a romlandó árucikkek fogyaszthatósága is korlátozott, úgy annak is megvannak az ésszerű határai, hogy a jogrend mennyi ideig adja „háttértámogatását” egy-egy igény érvényesítéséhez. Ha tehát bizonyos ideig nem szerzünk érvényt követeléseinknek, csak tétlenül hagyjuk elmúlni a hónapokat, éveket, bizony elérkezik az a pont, amikor hiába kapunk észbe – elkéstünk vele.
Sajnálatos módon egyre több esetben értesülünk arról, hogy Ügyfeleinknél keletkezett sérüléseket, vagy kialakult betegségeket nem megfelelően vizsgálja ki és kezeli az adott kórház és annak dolgozói. Az ilyen helyzetben lévő páciensek általában másik intézményt keresnek fel a gyógyulás reményében, ahol szóban megerősítést kapnak a korábbi téves diagnózissal és a nem megfelelő kezeléssel kapcsolatban. Ezek alapján joggal adódik a kérdés: felelőssé tehető az orvos, aki nem látta el szakszerűen a betegét?