Hazánkban sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltatók rendszertelenül, követhetetlen módon és összegben utalják át a munkavállalók részére a munkabért. Kérdésként merül fel, hogy mit tehetünk, ha egy ilyen esetben a munkáltató utólagosan követeli tőlünk az általa teljesített túlfizetést.
A munkajogviszonynak gyakori eleme sajnos a felmondás, ennek szabályait a Munka törvénykönyve (Mt.) és az irányadó gyakorlat régóta fejlesztgeti és szabályozza. Fontos tisztában lennünk a terhességi védelem szabályával, hiszen az anya a terhesség ideje alatt felmondási védelmet élvez. Az ördög, mint minden esetben, itt is a részletekben rejlik. Ennek járunk utána jelen cikkünkben.
Életünket határidők között éljük. Időben kell felkelnünk, beérni a munkába, a gyermekeket óvodába, iskolába vinni, csekkeket befizetni, stb. Emellett egyes jogi igényeink érvényesíthetőségét és kötelezettségeink teljesítését is határidők szorítják korlátok közé. A legtágabb korlát az elévülés, mely az időmúlás joghatása.
Az elmúlt hetek nagy esőzései lehűtötték ugyan a levegőt, felüdülést hozva a kánikulában, azonban a jótékony hatások mellett sok bonyodalmat is okoztak. Kisebb baj, hogy a lehűlések eddig menetrendszerűen hétvégén érkeztek, munkaidőben pedig tombolt a nyár. Az esőzések, villámlás és szélerősség miatt azonban sok helyen anyagi kár is keletkezett. Ha ezeket a károkat ráadásul a biztosító sem fizeti meg valamely lényegtelennek tűnő körülményre hivatkozva, végképp oda a nyári gondtalanság. Mit tehetünk hát ezekben a helyzetekben?
A nyár elhozza számunkra a meleget, a nyaralást és sokak számára a házasságot, hiszen ez az évszak a főszezonja az esküvőknek. Ennek kapcsán sok párban felmerül, hogyan viseljék nevüket miután összekötötték életüket. Jelen cikk célja a lehetséges változatok áttekintése.
Az elmúlt évekhez hasonlóan - egy jogszabályi rendelkezésre hivatkozással - idén is kezdetét vette a bíróságok egy részén a törvénykezési szünet. Ez 2016. július 15-én, pénteken kezdődött és egészen 2016. augusztus 20-áig tart.
Sok munkáltató alkalmazza azt a gyakorlatot, hogy munkavállalóit alacsonyabb munkabérrel jelenti be, mint amennyit valójában kézhez kapnak. Ez persze a munkáltatónak kedvezőbb az adózási kérdések szempontjából, a munkavállalók után azonban kevesebb társadalombiztosítási járulék kerül befizetésre; emellett jogvita esetén nehezen bizonyítható a bejelentett és a tényleges munkabér összege.
Ügyfelünk több mint egy évre kiterjedő elmaradt családi pótlék vonatkozásában kérte a segítségünket. Tavaly januárban jelezte az illetékes hatóság felé, hogy gyermekeivel együtt ideiglenesen Németországba utazik, majd a márciusi hazatérésüket ismét bejelentette.
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy bármilyen apró tartozás után levelet kapunk a MOKK (Magyar Országos Közjegyzői Kamara) részéről. Rendszerint felmerül a kérdés, hogy mi ez az egész meghagyás, és mit tegyünk, ha mi is ilyent kapunk egy közjegyzőtől.
A munkavállalók jelentős részének nem világos a munka (üzemi) baleset, az úti baleset és a hétköznapi baleset között fennálló különbség, legalábbis munkajogi szempontból.