Örökölni végintézkedés alapján vagy a törvényes öröklés rendje szerint lehet. Amennyiben az örökhagyó nem tesz végrendeletet a törvény által meghatározott sorrend szerint örökölnek utána. Abban az esetben viszont, ha az örökhagyó meg akarja határozni, hogy pontosan ki és milyen vagyontárgyat örököljön halála után, mindenképpen végintézkedést kell tennie. A polgári jog szabályai alapján ennek többféle lehetséges módja van. Jelen cikkünk célja a végrendelet fajtáinak az ismertetése.
Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel/Elveszti önmagát, el a barátot – mondja Shakespeare, és bizony sokan bólogathatnak ezeket a sorokat olvasva. Főként azok, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy pénzt kölcsönadni kockázatos dolog. Bár a legrosszabb adósok a rokonok és kollégák, sokan nehezen tudnak nemet mondani, ha valaki segítségért fordul hozzájuk.
Szinte mindannyian hallottunk már olyan esetről, hogy a gépjármű üzembentartója azért kényszerült útdíjfizetésre, mert elfelejtette megváltani előzetesen az e-matricát. Hiába hajtott le az első adandó alkalomnál az autópályáról, a drága képfelvétel már el is készült. A pótdíjat pedig sajnos ki kellett fizetni eddig, ha tetszett, ha nem. Az idei évtől azonban enyhébbek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, és a jó hír az, hogy nem csak a fenti probléma került orvoslásra.
Egy kisgyermek érkezése a családban mindig nagy örömet jelent. A gyermekvállalást a szülők általában igyekeznek megfontoltan átgondolni és megtervezni, hiszen a gyermek életviteléhez szükséges körülmények biztosítása plusz költségekkel jár. A lehetőségek kiaknázása érdekében fontos, hogy tisztában legyünk azokkal az anyagi támogatásokkal, melyeket az állam biztosít gyermekvállalás esetére. Ezek egyikét képezi az anyasági támogatás.
A munkáltatói felmondás indokai két nagy csoportba sorolhatók: a munkáltató működésével összefüggő (ilyen például a csoportos létszámcsökkentés), és a munkavállaló képességével, magatartásával kapcsolatos okokra (mint a nem megfelelő munkavégzés). A minőségi csere az előbbi két kategória között helyezkedik el. A munka törvénykönyvének rendelkezései között azonban hiába keresünk ezzel a fogalommal összefüggő jogszabályhelyeket, noha a gyakorlatban működő érvről van szó. De mit is takar valójában?
Aki bérelt már ingatlant, az előtt jól ismert intézmény a bérbeadónak fizetendő óvadék vagy köznapi nevén a kaució jogintézménye. Ezt a biztosítékadási formát a magyar munkajogi törvény az új Mt. hatályba lépéséig nem nevesítette, nem ismerte. A hatályos Munka törvénykönyve azonban bevezette a munkavállalói biztosítékot, és részletesen szabályozza ezt. De miről is van szó? Jogos lehet egy ilyen kikötés a munkaszerződésben, valóban előírható a munkavállalónak biztosíték fizetése a munkába lépéshez?
A téli hideg még javában tart, az ilyen-olyan betegségek pedig sajnos sokunkat nem kímélnek. Munkavállalóként munkaidőben azonban nem maradhatunk otthon „csak úgy”. Szigorú szabályok vonatkoznak a távollétre. A kérdés, hogy betegszabadságra kényszerültünk? Vagy táppénzre? Egyáltalán miben különbözik ez a két fogalom? Nem utolsó sorban pedig mekkora összeg illet meg minket lábadozásunk alatt? Válasz az alábbi cikkünkben.
Az év elején még bőven szezonja van a síelésnek és egyéb, más téli sportoknak. Azonban a síelés igen balesetveszélyes sport akár itthon, akár külföldön hódolunk neki. Külföldi baleset esetén azonban nagy bajba kerülhetünk, ha nem rendelkezünk megfelelő balesetbiztosítási szerződéssel, és nem vagyunk felkészülve a legrosszabbakra. Ezeket foglaljuk most össze.
Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.
Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.