A hosszú, hideg tél után itt az ideje, hogy a nyaralás körül forogjanak gondolataink. Egy-egy utazási iroda ajánlatát, fényképeit nézegetve szinte csodaországban érezzük magunkat. Okos, körültekintő fogyasztóként azonban jobb, ha szem előtt tartjuk, bizony nem minden arany, ami fénylik. De mire is figyeljünk oda még a foglalás előtt? Alábbi cikkünkből kiderül.
Amikor munkaszerződést kötünk, abban mindenképpen szerepelnie kell, hogy milyen munkát és mennyiért fogunk elvégezni. A munkajog nyelvére lefordítva ezt azt jelenti, hogy munkaszerződésünknek tartalmaznia kell az alapbért és a munkakörünket.
A szép idő beköszöntével egyre többen kapunk kedvet az utazáshoz, legyen szó akár belföldi kiruccanásról, akár külföldre látogatásról. Ilyenkor rendszerint hazahozunk magunkkal kisebb-nagyobb ajándékokat, helyi különlegességeket. Sok esetben csak a repülőtéren döbbenünk rá, bizony korlátlan mennyiségben nem szállíthatunk alkoholtartalmú italokat, dohányárut, vagy akár készpénzt. Legyünk előrelátók, ismerjük meg a vonatkozó szabályokat, így elkerülhetjük a kellemetlenségeket a vámkontrollon.
Ma már a nagy- és a közepes cégek mellett a kisebb vállalkozások is gyakran szabályzatokkal rendezik az üzleti folyamataikat, a juttatási rendszert, szervezetüket. A munkáltató által alkotott szabályzat a jogszabályhoz hasonló kötelező erővel határozza meg a munkavégzés feltételeit. Gyakorlati probléma, hogy megismer(het)te-e a munkavállaló a cég szabályzatait, illetve mi a helyzet akkor, ha a valóságban eltérnek a leírt szabályoktól?
A tanúk meghallgatása a bizonyítás egyik leggyakoribb módja polgári- és büntetőperekben egyaránt. A szabályozás részletességére tekintettel az alábbiakban összefoglaljuk, mire szükséges figyelmet fordítani, amennyiben tanúkénti megjelenésünk válik szükségessé.
Egy nagyobb értékű informatikai eszköz vagy háztartási gép megvásárlása esetében kellemetlen, amikor a kötelező jótállási idő elteltével hibásodik meg a termék, vagy egyszerűen csak a fogyasztó önhibája miatt tönkremegy. Ezekre a tipikus esetekre is van megoldás, mely a termékbiztosítás vagy kiterjesztett garancia körében keresendő.
Életünk során számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy bizonyos tárgyainkat, ingóságainkat hosszabb-rövidebb ideig szállodában, kávéházban, fürdőben, étteremben vagy színházban, esetleg a nyilvánosság számára nyitva álló egyéb helyiségben használjuk, tároljuk. Ilyen esetekben kérdésként merülhet fel, hogy a dolgokban bekövetkezett esetleges károkért ki tartozik felelősséggel.
Örökölni végintézkedés alapján vagy a törvényes öröklés rendje szerint lehet. Amennyiben az örökhagyó nem tesz végrendeletet a törvény által meghatározott sorrend szerint örökölnek utána. Abban az esetben viszont, ha az örökhagyó meg akarja határozni, hogy pontosan ki és milyen vagyontárgyat örököljön halála után, mindenképpen végintézkedést kell tennie. A polgári jog szabályai alapján ennek többféle lehetséges módja van. Jelen cikkünk célja a végrendelet fajtáinak az ismertetése.
Kölcsönt ne végy, ne adj: mert a hitel/Elveszti önmagát, el a barátot – mondja Shakespeare, és bizony sokan bólogathatnak ezeket a sorokat olvasva. Főként azok, akik saját bőrükön tapasztalták meg, hogy pénzt kölcsönadni kockázatos dolog. Bár a legrosszabb adósok a rokonok és kollégák, sokan nehezen tudnak nemet mondani, ha valaki segítségért fordul hozzájuk.
Szinte mindannyian hallottunk már olyan esetről, hogy a gépjármű üzembentartója azért kényszerült útdíjfizetésre, mert elfelejtette megváltani előzetesen az e-matricát. Hiába hajtott le az első adandó alkalomnál az autópályáról, a drága képfelvétel már el is készült. A pótdíjat pedig sajnos ki kellett fizetni eddig, ha tetszett, ha nem. Az idei évtől azonban enyhébbek a vonatkozó jogszabályi rendelkezések, és a jó hír az, hogy nem csak a fenti probléma került orvoslásra.