Fiatal üzletember egy dobozba pakolta a dolgait az irodában. Ez az utolsó napja a munkahelyén. Szomorú, mert felmondtak neki.

A munkáltatói felmondás indokai két nagy csoportba sorolhatók: a munkáltató működésével összefüggő (ilyen például a csoportos létszámcsökkentés), és a munkavállaló képességével, magatartásával kapcsolatos okokra (mint a nem megfelelő munkavégzés). A minőségi csere az előbbi két kategória között helyezkedik el. A munka törvénykönyvének rendelkezései között azonban hiába keresünk ezzel a fogalommal összefüggő jogszabályhelyeket, noha a gyakorlatban működő érvről van szó. De mit is takar valójában?

Egy futár férfi csomagot ad át egy nőnek. A nő aláírja az átvételi dokumentumot.

Aki bérelt már ingatlant, az előtt jól ismert intézmény a bérbeadónak fizetendő óvadék vagy köznapi nevén a kaució jogintézménye. Ezt a biztosítékadási formát a magyar munkajogi törvény az új Mt. hatályba lépéséig nem nevesítette, nem ismerte. A hatályos Munka törvénykönyve azonban bevezette a munkavállalói biztosítékot, és részletesen szabályozza ezt. De miről is van szó? Jogos lehet egy ilyen kikötés a munkaszerződésben, valóban előírható a munkavállalónak biztosíték fizetése a munkába lépéshez?

Egy nő az irodában ül betegen, és fújja az orrát.

A téli hideg még javában tart, az ilyen-olyan betegségek pedig sajnos sokunkat nem kímélnek. Munkavállalóként munkaidőben azonban nem maradhatunk otthon „csak úgy”. Szigorú szabályok vonatkoznak a távollétre. A kérdés, hogy betegszabadságra kényszerültünk? Vagy táppénzre? Egyáltalán miben különbözik ez a két fogalom? Nem utolsó sorban pedig mekkora összeg illet meg minket lábadozásunk alatt? Válasz az alábbi cikkünkben.

Egy síelő nő ülve a térdét fájlalja és egy narancssárga dzsekis férfi segít neki.

Az év elején még bőven szezonja van a síelésnek és egyéb, más téli sportoknak. Azonban a síelés igen balesetveszélyes sport akár itthon, akár külföldön hódolunk neki. Külföldi baleset esetén azonban nagy bajba kerülhetünk, ha nem rendelkezünk megfelelő balesetbiztosítási szerződéssel, és nem vagyunk felkészülve a legrosszabbakra. Ezeket foglaljuk most össze.

Egy nő világoskék ruhában két papírdobozt vesz át egy kék ruhás postástól.

Ügyfelünk rendelt egy hallókészüléket internetes áruházból. Amint kiszállították a terméket, rögtön észlelte, hogy annak méreteiből adódóan számára alkalmatlan a használatra. A csomagot vissza is küldte bontatlan fóliával, a készülék kézhezvételétől számított 14 napon belül, elállási szándékának jelzése mellett, hiszen erre jogszabály alapján lehetősége volt. Majd hiába várta a vételár visszautalását, az többszöri kérésre sem történt meg. Ezt követően fordult Társaságunkhoz. Peren kívüli felszólító levélben köteleztük teljesítésre az eladót.

Egy nő az asztal és laptop mögött csodálkozva két számlát emel a magasba.

Ügyfelünk albérletet váltott, és a korábbi albérletére kötött internetszolgáltatás áthelyezését kérte az új albérletébe. Néhány hónap múlva értesítette őt az előző albérletének tulajdonosa, hogy továbbra is küldi a szolgáltató a csekkeket, és már fizetési felszólítást is küldtek részére. Mindezt annak ellenére, hogy közben ő minden hónapban befizette a szolgáltatási díjat arra az internetszolgáltatásra, amelynek az áthelyezését kérte.

Egy fekete és fehér csíkos focista nyújtott lábbal el gáncsol egy fehér mezes focistát.

Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.

A földön egy lila pénztárca, amit vélhetőleg egy nő ejtett el, akinek a lábai látszanak.

A találás a tulajdonszerzés számos, törvényben szabályozott módja közül az egyik, noha kétséget kizáróan korántsem a leghétköznapibb. De mit is vár el az állampolgároktól a hatályos szabályozás ahhoz, hogy találókból tulajdonosok lehessenek?

Férfi ül egy kávézóban, és e-mailt ír laptopon.

A köztudatban egyre elterjedtebb, hogy a felmondást írásban szükséges megtenni, így a szóban közölt nyilatkozattal a kívánt joghatások nem érhetők el. Azonban ez felvet egy újabb kérdést: vajon mit érthetünk írásbeliség alatt?

Egy fiatal férfi mosolyog a kollégáira egy irodai megbeszélésen.

Munkaviszonyban a próbaidő kikötése alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a felek eldöntsék, hogy az érintett jogviszonyt hosszútávon fenn kívánják-e egymással tartani vagy sem? Ebben a cikkben a próbaidő szabályait ismertetjük.