2008 májusa óta él a gyakorlatban az egyes közúti szabályszegések esetén alkalmazandó közigazgatási bírságolás gyakorlata.
Egyre gyakrabban okoz gondot azoknak a gépjárműveknek a kárrendezése, melyek sérülései háziállatokkal történő ütközések eredményei. Ilyenkor a károsult komoly problémákkal szembesül kárának megtérítése során. A kérdés, hogy milyen lépéseket lehet ilyen esetekben tenni, illetve milyen irányban érvényesíthető a kárigény?
Megjelent a Biztosítárs magazinban
A hóolvadás nemcsak a tavasz, hanem a kerti-, ház körüli munkák kezdetét is jelenti.
A gázpalackokról szóló cikksorozatunk első részét - melyben a gázpalackok tárolásáról szóló szabályozásról, a palackok minőségéért való felelősségről, valamint a gázpalack robbanásával keletkező károkért való felelősségről tájékoztattunk - folytatjuk egy másik nagy veszélyforrással, a gázcseretelepeken kívüli töltések veszélyeivel és annak jogi következményeivel.
Megjelent a Kamionhírek.hu weboldalán
Gyakran éri kellemetlen meglepetés ügyfeleinket, akik valamelyik német hatóságtól kapnak hivatalos küldeményt.
Betegség ide vagy oda, ki mer napjainkban táppénzre menni? A táppénz fokozatosan szigorodó szabályai miatt egyre kevesebb munkavállaló engedheti meg magának a táppénzes állományt, ill. a táppénzes állományban töltött napok száma egyre kevesebb.
Az autósok számára a tél a legnehezebb: nehezebben indul a motor a hidegben, csúszósak, síkosak az utak, könnyebben alakul ki balesetveszélyes szituáció. Márciusban még bárkit utolérhet a tél egy-egy erőtlenebb támadása, de azért már érezhetően közeleg a tavasz.
Az emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelméről szóló egyezmény szerint minden természetes vagy jogi személynek joga van javai tiszteletben tartásához. Senkit nem lehet tulajdonától megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.
A még csak éppen, 2010. január 1-től hatályba lépett új kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló törvény 2010. április 1-től két, egymást kiegészítő fontos változást tartalmaz a közlekedési balesetből származó gépjárműkárok esetén.
A megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) számú IRM rendelet szerint megkülönböztető jelzésnek a villogó kék vagy kék-vörös fényjelzés és a sziréna vagy a váltakozó hangmagasságú hangjelzés tekinthető.