Nyolc óra munka – vagy több? Amit a rendkívüli munkáról tudni érdemes

Építőmunkások dolgoznak az építkezésen.
Az év utolsó hónapja munkaügyileg jellemzően a zsúfoltabb időszakok közé tartozik, és olykor nem kis erőfeszítést igényel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Hogyan rendezi a túlórával kapcsolatos szabályokat a törvény, és mire érdemes figyelnünk?

A jelenlegi szabályozás értelmében évente kettőszázötven óra rendkívüli munkaidő rendelhető el, melyet kollektív szerződés legfeljebb háromszáz órára emelhet fel (a jelenleg nagy médiavisszhangot kiváltó módosítási javaslat a négyszáz órát jelölné meg felső határként). Rendkívüli munkaidőnek számít minden olyan munkavégzés, mely a munkaidő-beosztástól eltér, vagy, amennyiben a munkáltató munkaidőkeretet vagy elszámolási időszakot alkalmaz, ezen felüli munkavégzés.

Rendkívüli munkaidő munkaszüneti napra is elrendelhető, amennyiben azt baleset, elemi csapás, súlyos kár, az egészséget vagy a környezetet fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, elhárítása indokolja. Lényeges, hogy ebben az esetben a rendkívüli munkaidő elrendelése nem korlátozott!

Ugyancsak elrendelhető rendkívüli munkaidő munkaszüneti napra annak a munkavállalónak, aki munkaszüneti napon rendes munkaidőben is foglalkoztatható (idényjellegű vagy megszakítás nélküli tevékenység esetén, társadalmi közszükségletet kielégítő- vagy rendeltetése folytán e napon is működő munkáltatónál, továbbá külföldi munkavégzés esetén).

De hogyan honorálja a munkavállaló többletterhelését a munkáltató? Főszabály szerint ötven százalékos bérpótlékkal, vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály (például kollektív szerződés) vagy a felek megállapodása alapján szabadidővel. A szabadidő tartama ez esetben nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő tartamánál. Amennyiben a munkaidőbeosztás szerinti heti pihenőnap vagy pihenőidő során köteles a munkavállaló rendkívüli munkát végezni, száz százalék bérpótlék illeti meg, vagy másik pihenőnap biztosítsa esetén ötven százalék bérpótlék – ugyanezen szabályok irányadók a munkaszüneti napra elrendelt rendkívüli munkaidő esetén.

Megjegyzendő, hogy a szabadidőt vagy másik pihenőnapot egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén legkésőbb a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak végéig kell kiadni – minél hosszabb tehát a munkaidőkeret, annál később realizálódó kötelezettség munkáltatói oldalról ez a fajta kompenzáció.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 12 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!