Munkavállalók védelme
A koronavírus járvány magyarországi megjelenésével egyidejűleg a munkáltatók célja egyértelműen az volt, hogy védjék saját munkavállalóikat. A munkavállalók pedig a legtöbb esetben ezzel egyet is értettek. Így hát ahol ez lehetséges volt, gyakorlatilag egyből átálltak az otthoni munkavégzésre. Ekkoriban nem is igazán törődtek se a munkáltatók, se a munkavállalók azzal, hogy van-e és ha igen, pontosan milyen jogszabályi háttere annak, hogy a munkavállalók otthonról dolgozzanak. Amolyan hallgatólagos megegyezés volt munkáltatók és munkavállalók között. Nem gondolták, milyen munkajogi kihívások járhatnak ezzel. Hiszen mindenkinek az volt az érdeke, hogy minél kevesebben kapják el a koronavírust.
Munkajogi kihívások – járványveszély lecsengése
A járványveszély lecsengése után azonban lassan elkezdődik a visszarendezés időszaka, így a munkáltatóknak jelenleg a legnagyobb kihívást jelentő feladat egyensúlyozni a különböző munkavállalók érdekei között. Jó példa erre egyik Ügyfelünk – nevezzük Andrásnak – által felvázolt helyzet. Andrásék a járványveszély előtt egy irodában dolgoztak, napi munkaidejük pedig törzsidőből és peremidőből állt. Törzsidőben (reggel 10 és délután 2 között) a munkavállalóknak kötelező volt az irodában lenniük, míg a napi 8 órás munkaidő további részét, a peremidőt a munkavállalók osztották be maguknak. A koronavírus járvány magyarországi megjelenése után ők is, mint sok mindenki más átálltak az otthoni munkavégzésre.
Bizonyos munkavállalók számára ugyanakkor az otthoni munkavégzés mostanra nagyon terhes lett. Így a munkáltató feladata hogy ezen munkavállalók számára kialakítson egy olyan megoldást, ami minden igényt kielégít, ám mégis biztonságos keretek között lehet dolgozni. Ennek megvalósítását a munkáltató úgy képzelte el, hogy a korábbi munkaállomások kb. felét biztosítaná és bevezetne a munkavállalók számára egyfajta foglalási rendszert. Tehát azok a munkavállalók tudnának az irodából dolgozni, akik előzetesen valamelyik munkaállomást lefoglalták. András is azon munkavállalók közé tartozik, akik inkább az irodából tud hatékonyan dolgozni, így arról érdeklődött nálunk, jogszerű-e ha a munkáltató bevezeti a fenti megoldást.
Ma hatályos munkajog
A ma hatályos munkajogunk alapvetően abból a feltevésből indul ki, hogy a munkavállaló a munkáltató által meghatározott helyen végzi munkáját. Legyen az egy iroda, avagy éppen egy építkezés. Ebben az esetben egyértelmű, hogy a munkáltató biztosítja a munkavégzéshez szükséges feltételeket, eszközöket, például széket, számítógépet, áramot, stb. Ehhez képest úgynevezett atipikus munkaviszonynak minősül a távmunkavégzés, melyet a jelenleg hatályos Munka Törvénykönyvünk is szabályoz. Ám az nem egyenlő a „home office”-ként, köznyelvben elterjedt megoldással.
Érdemes tudni, hogy a Munka Törvénykönyvben szabályozott távmunkavégzés akkor lehetséges, hogyha abban a felek megállapodtak és ezt munkaszerződésben rögzítik. A koronavírus járvány első hulláma alatt ugyanakkor a munkáltató a munkavállaló számára az otthoni munkavégzést és a távmunkavégzést egyoldalúan is elrendelhette. Jogszabályaink nem adtak azonban választ arra, hogy pontosan mi is az az otthoni munkavégzés, mik annak szabályai, így a jogalkalmazók, munkáltatók, munkavállalók és jogászok is legfeljebb elméleti síkon tudtak választ adni ezekre a kérdésekre.
Munkajogi kihívások a járvány után
A koronavírus járvány második hulláma idején, 2020. november 12-től a vészhelyzet megszűnéséig azonban más munkajogi kihívások, speciális szabályok vannak érvényben. Ezen szabályok értelmében a veszélyhelyzet ideje alatt a munkavállaló és a munkáltató a Munka Törvénykönyvének távmunkára vonatkozó szabályaitól – megállapodással – eltérhet. Erre tekintettel a munkáltató jogszerűen egyoldalúan nem rendelhet el távmunkát vagy otthoni munkavégzést. A felek azonban gyakorlatilag bármiben megállapodhatnak (akár abban is, hogy nem kötnek távmunka megállapodást, és nem alkalmazzák a távmunkával kapcsolatos törvényi szabályokat). Jogszabályaink az otthoni munkavégzésről kifejezetten továbbra sem rendelkeznek.
A fentiek alapján tehát a munkáltató egyoldalúan nem kényszerítheti a munkavállalókat (vagy munkavállalók egy részét) olyan helyzetbe, hogy csak otthonról tudják feladataikat ellátni. A jelenleg hatályos jogszabályok értelmében – ha a felek másban nem állapodnak meg – a munkáltatónak kell biztosítania a munkavégzéshez szükséges eszközöket, a munkaszerződés szerinti foglalkoztatást.
A távmunkavégzés és az otthoni munkavégzés továbbra is rengeteg kérdést vet fel. A járványveszély és veszélyhelyzet megszűnése után pedig a jogalkotók feladata lesz eldönteni a munkajog új irányait. Szinte biztosak lehetünk abban ugyanis, hogy a munkavállalók egy széles csoportja részéről igény lesz az otthoni munkavégzésre. Viszont a távmunka törvényben rögzített szabályait nem kívánják alkalmazni.