Mit tehetünk, ha nem fizet a bérlő?

Egy férfi kézben egy lakáskulcs látható.
Napjainkban nagyon elterjedt, hogy akár tanulmányok végzése miatt, vagy munkavállalás céljából sokan a lakóhelyüktől eltérő városban, albérletben élnek. Az ingatlanpiac jelenleg szárnyal, éppen ezért sokan a bérlői oldalon fennálló nagy kereslet miatt, befektetési célból vásárolnak lakást.

Egy ingatlan kiadása azonban nem teljesen kockázatmentes. Érdemes minden esetben körültekintően eljárni, hiszen komoly problémákat okozhat, ha olyan személy részére adjuk ki lakásunkat, aki aztán nem fizeti a bérleti díjat és a rezsi költségeket. Jelen cikkünk célja azoknak a lehetőségeknek az ismertetése, amelyekkel ilyen esetben a bérbeadók élhetnek.

Fontos kiemelni, hogy a magyar jogi szabályozás alapvetően a birtokost védi, ami azt jelenti, hogy egy nemfizető bérlővel szemben sajnos csak bizonyos feltételek fennállása esetén teheti meg a tulajdonos azt, hogy kilakoltatja a saját lakásából. Ilyen feltétel az, hogy bíróság, vagy közjegyző által hozott, végrehajtható határozatnak kell a bérbeadó rendelkezésére állnia.

A lakásbérleti szerződéseket írásba foglaltan kell megkötni. Az írásba foglalt szerződés érvényességi kelléke, hogy a szerződni szándékozó felek, valamint két tanú aláírja azt. Az írásba foglalás mellett célszerű a bérleti szerződést közjegyzői okiratba foglaltan megkötni, mivel ebben az esetben nincs szükség külön lakáskiürítése iránti eljárás megindítására a nemfizető bérlővel szemben.

A bérlő nemfizetése esetén a bérbeadó köteles a következményekre történő figyelmeztetéssel a bérlőt a lakás bérleti díjának megfizetésére írásban felszólítani. Ha a bérlő a felszólításnak nyolc napon belül nem tesz eleget, a bérbeadó további nyolc napon belül írásban felmondással megszüntetheti a bérleti jogviszonyt. Ezt követően, amennyiben a bérlő nem hagyja el önkéntesen a megadott határidőn belül a lakást, a bérbeadó kérésére a közjegyző végrehajtási záradékkal látja el a közjegyzői okiratba foglalt bérleti szerződést, mely azonnal végrehajthatóvá válik, és kezdeményezhető a bérlő végrehajtó közreműködésével történő kilakoltatása.

Fontos, hogy a felmondás a fizetés teljesítésére megállapított és elmulasztott határnapot követő hónap, utolsó napjára szólhat és a felmondási idő nem lehet rövidebb tizenöt napnál.

Amennyiben a lakásbérleti szerződést nem foglalják közjegyzői okiratba, a bérbeadó tulajdonosnak egyedüli lehetősége a nemfizető bérlővel szemben a lakás kiürítése iránti per megindítása. Ez alapján a bíróság az önkényesen elfoglalt lakás kiürítését nemperes eljárás során hozott végzésben rendeli el.

Kérdés, hogy mikor minősül önkényesen elfoglaltnak egy lakás? A kérdés megválaszolásához azt kell megvizsgálni, hogy a birtokos az elfoglalt lakás birtoklása, használata tekintetében rendelkezik-e valamilyen jogcímmel. Abban az esetben, ha rendelkezik jogcímmel, illetőleg valamilyen jogviszony alapján használja az ingatlant, önkényességről nem beszélhetünk. Amennyiben a jogviszony bármilyen okból már megszűnt – például a bérbeadó felmondta a szerződést a bérlő nemfizetése miatt – és ennek a bérlő tudatában van, úgy önkényes lakásfoglalónak minősül.

Az önkényesen elfoglalt lakás kiürítése iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti járásbírósághoz kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni:

  • a kérelmező adatait és rövid úton történő értesítésének módját (telefonszám, email cím),
  • az ingatlan pontos címét,
  • az ingatlan tulajdonosának adatait,
  • a lakás elfoglalása előtt ki és milyen jogcímen lakott a lakásban,
  • a lakásban tartózkodó személyek adatait, az ott tartózkodó személyek számát és azt, hogy van-e köztük kiskorú,
  • a kért intézkedést, azaz a lakás kiürítése iránti intézkedés igényét,
  • annak a helyiségnek vagy raktárnak a megjelölését, ahol a kérelmező a kötelezett bérlő ingóságainak az elhelyezéséről gondoskodik.

Ha a kérelem megfelel a végrehajtási törvényben felsorolt követelményeknek, a bíróság a kérelem beérkezését követő 5 munkanapon belül meghozza a lakás kiürítését elrendelő végzést. A végzésben a bíróság a végrehajtót arra hívja fel, hogy a végrehajtási költségek előlegezését követő 3 munkanapon belül foganatosítsa a lakás kiürítését, és az eljárás időpontjáról értesítse az illetékes rendőri szerv vezetőjét, kiskorú személy érintettsége esetén pedig az illetékes gyámhatóságot is.

Ezt követően a végrehajtó rendőr vagy tanú jelenlétében a helyszínen kézbesíti a végzést a lakásban tartózkodó nagykorú személynek, és felhívja őt, hogy a lakásban tartózkodó valamennyi személlyel együtt a lakást az ingóságoktól kiürítve 2 napon belül hagyja el. A végrehajtó szükség esetén – a rendőrség közreműködésével – a 2 nap elteltével a helyszínen ellenőrzi a teljesítést és foganatosítja a lakás kiürítését.

A fentiek alapján jól látható, hogy milyen nehézségekkel és mennyi idővel járhat egy nemfizető bérlő kilakoltatása a lakásból, ezért minden esetben érdemes körültekintően és óvatosan eljárni lakásunk kiadásakor, valamint tanácsos közjegyző által ellenjegyzett okiratba foglalni a bérleti szerződést.