A kérdésre nem létezik minden esetre ráhúzható, fekete-fehér igen vagy nem. A munkavállalót védi a törvény attól, hogy olyan intézkedéseket kelljen elszenvednie, amik kifejezetten megtorló jellegűek. Még akkor is, ha a munkáltató látszólag jogszerűen jár el. Nem teheti meg tehát a munkáltató, hogy visszaélésszerűen jár el. Így azt sem, hogy kizárólag bosszúból távolítson el a munkahelyről olyan alkalmazottat, aki egyébként a kötelezettségeinek megfelelő módon eleget tett.

Joggal való visszaélés tilalmába ütközhet, ha valakit azért rúgnak ki, ha személyi ellentétek miatt mondanak fel valakinek. Például azért, mert nem szimpatikus a felettesének.

Tehát akkor kritizálhatom-e a felettesemet?

Nem zárhatóki, hogy ne lehetne súlyos következménye annak, ha valaki a munkahelyi vezetőit kritizálja. A vonatkozó bírói gyakorlat szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Alkotmánybíróság azonban rögzítette, hogy a munkaviszony jellege alapján a munkaviszonyból fakadó szabályok szükségszerűen érintik és korlátozzák a munkavállaló magatartását, így különösen cselekvési szabadságát és véleménynyilvánítását. A véleménynyilvánítás szabadságának alapjoga a munka világában csak korlátok között érvényesülhet. Egy munkavállaló csak oly módon mondhat véleményt, hogy annak tartalma, hangvétele, stílusa ne sértse a kollégái, felettese, illetve a munkáltató jogos érdekét.

Ha valaki úgy mondja el a munkahelyen a véleményét, hogy azzal megsérti a felettes és a munkavállaló kölcsönös együttműködésén alapuló kötelezettségét, a felettest más munkavállaló előtt alapos ok nélkül, vagy kifejezetten lejárató módon sértegeti, akár azonnali hatályú felmondással is számolhat.

A másik oldalon azonban megfelelően időzített, négyszemközti, tényeken alapuló, építő jellegű kritikára nyitott munkahelyek versenyelőnyben vannak. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a kommunikáció tiszteletteljes legyen, akár megengedett a lazább hangnem a munkahelyünkön, akár nem.