Közösségi média: mit tehetünk a sértő megnyilvánulásokkal szemben?

Rajzolt kép: Egy nő csodálkozva nézi a telefonját, ami csörög.

Egy frissen készült felmérés szerint a magyar lakosság internetet használó részének közel 90%-a regisztrált már valamilyen közösségi portálon, illetve a közösségi oldalakat használók 80%-a legalább havi rendszerességgel be is lép úgynevezett elektronikus profiljába.

Nem kérdés, a közösségi oldalakon – azonnali kontroll nélkül – bárki, bárhol, bármikor, bárkiről és bármiről megoszthatja véleményét. Mit tehetünk tehát akkor, ha valamelyik közösségi portálon egy rólunk szóló, sértő megnyilvánulással szembesülünk?

A hatályos jogszabályi előírások alapján a véleménynyilvánítás szabadsága az alapvető szabadságjogok közé tartozik, amely jogosultság korlátozására csak a szükségesség és arányosság követelményének megtartása mellett kerülhet sor. Figyelemmel arra, hogy valamely hozzászólással kapcsolatos fellépésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha a korlátozás szükségessége megfelelő igazolást nyer, így első lépésként mindenképpen érdemes tisztázni, hogy a szóban forgó megnyilvánulás jogsértőnek tekinthető-e.

Jelen esetben – a polgári jogi lehetőségek terén maradva – első sorban a jóhírnév, illetve a becsület megsértésének megvalósulását érdemes megvizsgálni.

A Polgári Törvénykönyv értelmében a becsület megsértését jelenti különösen a társadalmi megítélésünk hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésmódjában indokolatlanul bántó véleménynyilvánítás, amely cselekmény általában egy pejoratív jellegű, vagy trágár kifejezéseket tartalmazó sértő kijelentésben ismerhető fel. A jóhírnév megsértéséről beszélünk abban az esetben, ha valaki másról sértő, valótlan tényt állít, híresztel, vagy valós tény hamis színben tüntet fel.

Fontos kiemelnünk, hogy a fent megjelölt cselekmények megvalósulásának valamennyi esetben feltétele, hogy az adott közlés megfelelő nyilvánosság előtt jelenjen meg, tehát a jóhírnév, vagy becsület megsértésére egy, kizárólag két személy közötti levelezés vonatkozásában hivatkozni már nem lehet.

Ha a fentiek alapján megállapítást nyer, hogy az általunk sérelmezett hozzászólás jogsértőnek minősül, első lépésként – a számunkra hátrányos közlés mielőbbi eltávolítása érdekében – valamennyi esetben érdemes az adott csoport, vagy fórum moderátorához, illetve alapítójához fordulni, vagy szükség esetén közvetlenül az adott közösségi portál hasonló esetekkel kapcsolatos bejelentések számára nyitva tartott felületén panaszt tenni a sértő megnyilvánulásra. Természetesen a fenti cselekményekkel egyidejűleg célszerű személyes üzenetben is megkeresni az adott kijelentést rögzítő személyt és felhívni a jogszabályt sértő állapot megszüntetésére.

Ha a fenti kísérletek nem vezetnek eredményre, illetve ha az adott személy által tett a hasonló típusú jogsértések rendszeressé válnak, érdemes figyelembe venni a rendelkezésünkre álló jogi lehetőségeket.

A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy egy hasonló helyzetben – a korábban részletezett jogsértő magatartás felróható jellegétől függetlenül – kérhetjük a bíróságtól a jogsértés tényének bírói megállapítását, a jogsértő bejegyzés törlését, a további jogsértéstől való eltiltást, illetve megfelelő nyilvánosság előtti – például ugyanazon oldalon való – elégtétel adását. Kiemelendő továbbá, hogy amennyiben a jogsértő megnyilvánulásra felróható módon került sor, abban az esetben az eset összes körülményeitől függően akár kártérítés, vagy sérelemdíj megfizetésére is igényt tarthatunk.

Természetesen a jogi eljárás megindítása előtt – mint minden esetben – érdemes az adott szakterületet ismerő jogi képviselővel konzultálni!