Jelen cikkünkben ezért kifejezetten a jogos követelés érvényesítése témának nehézségeiről lesz szó, nem pedig a bizonyíthatatlan, vagy erősen kétséges ügyekről.

Vegyünk egy egyszerű példát, amikor valakinek kölcsönadtunk pénzt, és a jogügyletet egy szerződésben rögíztettük. Az adós pedig nem fizette vissza az összeget, és hiába hívjuk, kisebb-nagyobb kifogások, és halogatás után már a telefont sem veszi fel nekünk. Gyakori eset. Sajnos ez az első nehézség az igényérvényesítésben.

Ellenfél passzivitása – elzárkózása

Lehet nekünk igazunk, és érvelhetünk csodálatosan, sőt levezethetjük a felszólító levélben a jogszabályból jogos követelésünket, ha az ellenfél nem veszi át a levelet, nem veszi fel a telefont, vagy annyit ír vissza, hogy „Perelj be, ha nem tetszik!” Gyakran tapasztaljuk jogászként, hogy a részletes jogi érvelésre, az egyértelműen a mi igazunkat alátámasztó jogszabályi hivatkozásokra nem kapunk választ. Ennél még idegesítőbb, és a jogász vérnyomását összekócolja, amikor kap egy választ, amiben semmilyen érvelés nincs az ellenfél részéről saját igaza mellett. Van olyan ellenérdekű fél, aki annyit ír vissza, hogy a követelés nem jogos, álláspontját fenntartja és kész. Ilyenkor – a tehetetlen düh mellett – sajnos nem marad más lehetőség, mint a jogi eljárás megindítása.

Jogi eljárás költségei – határidők

A sikertelen írásbeli felszólítás után legtöbbször – 3 millió alatti követelés esetében mindig – fizetési meghagyásos eljárással kezdődik a jogérvényesítés. Ilyenkor már érdemes ügyvédhez fordulni, mert a jogi eljárás során már jogvesztő határidőkkel találhatjuk szembe magunkat, amik elmulasztása esetén – jóesetben – kezdhetünk mindent az elejétől. Például, ha a kötelezett ellentmondással él, akkor 15 napunk van összekalapálni egy keresetet, mégpedig olyat, ami megfelel a polgári perrendtartás szabályainak. Ha ezt elmulasztjuk, akkor az eljárást megszüntetik. És még a per során is sok ilyen jogvesztő határidőbe ütközhetünk (pl. hiánypótlás teljesítése).

Ugyanakkor az ügyvéd nem fog ingyen dolgozni nekünk, ezért az ügyvédi költségeket meg kell előlegezni, annak reményében, hogy sikeres jogérvényesítés esetén majd az ellenféltől visszapereljük ezt is. Tehát az ügyvéd bevonása nem kötelező, de ha sikeresen akarunk pereskedni, akkor szükséges, és ez olyan költségekkel jár, amelyekért mélyen a zsebünkbe kell nyúlnunk. Ezen kívül a fizetési meghagyás költségei a követelés 3%-át teszik ki, további 3 %-al kiegészítjük ezt a költséget, ha perre kerül a sor. Egy ügyvéd egy keresetet már szinte biztosan (minimum) százezres nagységrendű munkadíjért fog elvállani. A perben az igazunkat bizonyítandó szakértő kirendelésének költségeit is meg kell előznünk, ami alsóhangon 2-300 ezer forint körül lehet. Úgyhogy előfordulhat, hogy mire megnyertük a pert, milliós nagyságrendben költöttünk. Egy bonyolultabb per pedig akár évekig is elhúzódhat.

Itt jegyzeném meg, hogy a jogvédelmi biztosítás az ilyen esetekben leveszi a költségeket az ügyfél válláról. Ugyanakkor egy valamit nem tud sem az ügyvédünk, sem a biztosítónk átvállalni helyettünk. A feszültséget.

Stressz

Ne becsüljük le a stressz hatását az életünkre, sem pedig a megoldatlan jogvita okozta kellemetlen, állandóan bennünk motoszkáló érzését. Már a pert megelőzően is bosszankodhatunk, hiszen az ellenfél lehet, hogy elzárkózik, vagy próbál minket agresszív fellépéssel eltántorítani a pertől. A per során pedig gyakran kerülünk kellemetlen helyzetbe (pl. csendben végig kell hallgatnunk ellenfelünk legnagyobb hazugságait is). Ezen kívül a per tárgyától függően orvosi vizsgálatnak környezettanulmánynak, kellemetlen magánjellegű kérdéseknek tehetjük ki magunkat a bizonytás során. Ezek stresszhatása pedig annál erőteljesebb, minél becsületesebb, jólelkűbb, egyenesebb emberek vagyunk. Egy becsületes, egyenes, őszinte embert igenis megvisel, hogy bíróságon kell bizonygatnia igazát, aljas hazugságokat kell végighallgatnia. Továbbá a per alatt a végeredménnyel kapcsolatos bizonytalanság érzése is jelentős.

A végrehajtás nehézségei

Ha minden bizonyíték rendelkezésünkre áll, és a bíróság a követelés jogalapját és összegszerűségét is megalapozottnak tartja, akkor jó eséllyel meg fogjuk nyerni a pert. Szóval egy percre most felejtsük el a per megnyerésének nehézségeit, a bizonyítási kötelezettségünket, és minden mást, ami a pernyertességet kétségessé teheti. Megnyertük a pert… na és? Ettől még nem biztos, hogy fizetni fog az ellenérdekű fél. Ebben az esetben végrehajtási kérelmet kell beadnunk, amit ember legyen a talpán, aki helyesen ki tud tölteni. Szóval továbbra is ügyvédre lesz szükségünk. A végrehajtás során megfizetjük a követelés újabb 1%-át, majd a végrehajtó munkadíját is megelőlegezzük. Ezt követően pedig a végrehajtó nekiáll behajtani a követelést.

De mi van akkor, ha az adósnak egy árva petákja sincs? Mi van akkor, ha a végrehajtó visszajelez, hogy az adósnak se állása, se lakása, se kocsija, de még a bankszámláján sem volt több, mint egy lyukas garas. Nos ezesetben a végrehajtás eredménytelen lesz. Tehát sajnos megvan az esélye annak, hogy egy egyértelműen bizonyított, jogos követelés, amelybe a jogosult az érvényesítés során még akár milliós költséget beleölt, a végén nem térül meg. Ország világ tudhatja, hogy nekünk van igazunk, hogy nyertünk, és mindenki elismerheti, hogy a másiknak fizetnie kell… de lehet, hogy mégsem fogunk belőle pénzt látni.

Van, amikor drágább a leves, mint a hús

A fenti kockázatok miatt mindig nagyon fontos, hogy gondoljuk végig a per megkezdése előtt: vajon megéri-e. Csináljunk egy pro-kontra listát. Ha tudjuk, hogy igazunk van, de a követelésünk minimális, vagy a minket ért kár elenyésző, akkor saját jól felfogott érdekünkben kíméljük meg magunkat a fentiektől. Persze ez az összeg minden embernél, és minden élethelyzetben mást és mást jelent. Ugyanakkor van az az eset, amikor el kell engedni egy vitát. Egyrészt a pénztárcánk, másrészt a nyugalmunk érdekében. Pusztán aztért, hogy sértett igazságérzetünket helyre tegyük, nem mindig éri meg pereskedni.

Azért van remény

Nem csak a jogászoknak, hanem minden becsületes, törvénytisztelő embernek hinnie kell abban, hogy az alapvető igazságosság legtöbb esetben megmutatkozik. Hogy a becstelenség nem helyes, és nem lehet kifizetődő. Mi, akik jogvédelemmel foglalkozunk, hiszünk abban, hogy az igazság nem azon múlik, hogy van-e pénzünk végig menedzselni egy peres eljárást. Hogy egy vállrándítással, egy foghegyről odavetett elutasító válasszal nem lehet, és nem szabad lerázni azt, aki jogos követeléssel fordul hozzánk. Hiszünk abban, hogy helyrebillenti az életünkben az egyensúlyt, amikor egy jogvita megoldódik, és ilyenkor végre fellélegezhetünk. Én jogászként vallom azt, hogy egy jogos követelés elől elbújni nagyobb stresszt okoz egy becsületes embernek, mint amekkora haszonnal kecsegtet. És azt is hiszem, hogy aki becstelen módon jár el, az valamilyen módon megfizeti az árát akkor is, ha sikertelen lesz vele szemben a végrehajtási eljárás.

Követeléskezelő és végrehajtó közti különbségekről itt írtunk részletesebben.