Köt a versenytilalmi megállapodás, nem tudok elhelyezkedni!

Bizonyára sokan aláírtak már olyan munkaszerződést, melyben a munkáltató kikötötte, hogy a munkaviszony megszűnését követően a munkavállaló nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel a munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. De mit is jelent ez pontosan, mit tehet és nem tehet a munkavállaló, mire jogosult, követelhet-e bármilyen összeget az ilyen szerződés aláírásáért cserébe?

A versenytilalmi megállapodás jogintézményét a munka törvénykönyve nevesíti. Tehát az ilyen fajta korlátozás teljesen jogszerű, azonban vannak kötelezően betartandó keretei. Ilyen például a munkáltató által teljesítendő ellenérték mértéke. A versenytilalmi megállapodás egy olyan szerződéses kötelezettségvállalás, ami a munkavállaló „nem tevését”, tehát bizonyos magatartásoktól való tartózkodását követeli meg. Ezért cserébe a munkáltató ellenérték teljesítésére köteles. Az ilyen szerződésben vállalt tilalom tehát a munkavállalót az új munkaviszonyának a létesítésében gátolja.

A versenytilalmi megállapodás alapján a munkaviszony megszűnését követően bizonyos ideig, de legfeljebb két évig, a munkáltató versenytársánál elhelyezkedni nem lehet.

A munkáltató ezért a korlátozásért azonban ellenértéket köteles fizetni, aminek a minimumát meghatározza a munka törvénykönyve. Az ellenérték összegének meghatározásánál különösen arra kell tekintettel lenni, hogy a megállapodás milyen mértékben akadályozza a munkavállalót. Itt elsősorban képzettségére és gyakorlatára tekintettel, újabb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésében.

A munka törvénykönyve rögzíti, hogy az ellenérték a tilalom tartamára nem lehet kevesebb, mint az azonos időszakra járó alapbér egyharmada.

A tilalmi időszak, tehát amíg a munkavállaló nem vállalhat munkát a versenytársnál, legfeljebb két évig tarthat. Érdemes figyelemmel lenni arra, hogy vezető állású munkavállalók esetén ez a tilalom egy évre köthető ki, valamint a korlátozásért cserébe teljesítendő ellenértéknek el kell érnie az azonos időszakra járó fizetés ötven százalékát.

Na de mi történik, ha mégis a versenytársnál akar elhelyezkedni, vagy ha a munkáltató nem fizeti a szerződésben meghatározott ellenértéket?

Vizsgáljuk tehát meg, hogy a versenytilalmi megállapodás megszegése pontosan mivel járhat!

Gyakori, hogy a versenytilalmi megállapodásban kikötnek a felek kötbér fizetési kötelezettséget arra az esetre, ha a munkavállaló a tilalmat megszegi, és mégis versenytársnál folytatja az útját. A kötbér mértékét ilyen esetben összegszerűsíteni kell, azonban ha a munkavállaló a tilalmat megszegi, a munkáltató követelheti a szerződésben kikötött kötbért peres úton.

Természetesen a munkáltató szerződésszegése is fennállhat, ha a szerződésben megállapított ellenértéket nem teljesíti, vagy annak mértéke nem éri el a törvényben meghatározott minimumot, tehát az alapbér egyharmadát.

Sok esetben él a munkáltató azzal a gyakorlattal, hogy a versenytilalmi megállapodásban kikötött ellenértéket az alapbér részeként teljesíti. Azonban a bírói gyakorlat következetes abban, hogy az alapbérnek részeként nem teljesíthető más jogcímen fennálló fizetési kötelezettség, tehát így a versenytilalmi megállapodás ellenértéke sem. Ez a gyakorlat tehát kizárólag akkor jogszerű, ha a munkaszerződés alapján meghatározott alapbéren felül, versenytilalmi megállapodás ellenérték jogcímén kerül kifizetésre az összeg.

Tehát ha a fizetésünkkel együtt kapjuk a versenytilalmi megállapodás ellenértékét, legyünk résen, mivel így elképzelhető, hogy érvénytelen a versenytilalmi korlátozás egésze!

Sok esetben kikötik a felek, hogy a munkaviszony tartalma alatt attól a munkáltató elállhat. Így, ha ezzel a jogával él a munkáltató, nem terheli az ellenérték fizetési kötelezettség. Ekkor azonban a munkavállaló sem köteles a tilalomnak megfelelően elhelyezkedni, így zöld út vezethet a versenytárshoz. A versenytilalmi megállapodás egyoldalúan történő megszüntetése kapcsán a szerződésben megállapodottak lesznek elsősorban az irányadók.