A 2021. évi CXXVIII. törvény elfogadásával módosult és sok területen szigorodott a büntetőjogi eszközök alkalmazási köre az állatok védelme érdekében. Büntető törvénykönyvünk az alábbi rendelkezésekkel igyekszik elérni azt, hogy a súlyosabb szankciókkal elősegítse az elrettentést és megelőzést is, mint a büntetőjog egyik, hanem a legfontosabb célját.

– Aki a természetkárosítás bűncselekményt méreg alkalmazásával vagy az állat elpusztítására alkalmas csalétek kihelyezésével valósítja meg, akár ötéves szabadságvesztést is kaphat.

– Az állatkínzás bűncselekmény esetén minősítő, azaz súlyosbító körülmény lesz az, ha a bűncselekményt különös visszaesőként követjük el. Különös visszaeső, aki mindkét alkalommal ugyanolyan vagy hasonló jellegű bűncselekményt követ el, ebben az esetben természetkárosítást, állatkínzást vagy tiltott állatviadal szerevezést.

– Új szabályként vezeti be a törvény és bünteti azt is, aki állatviadalon vesz részt, ő akár két év szabadságvesztésre is számíthat. Korábban pusztán az volt büntetendő, aki ilyen eseményt szervez, tart vagy fogadást köt rá.

– Tiltott állatviadal szervezése bűncselekménynél is szigorít a jogalkotó azzal, hogy bevezeti a különös visszaesés kategóriát is.

Emellett az élőállat lefoglalásával, elkobzásával, őrzésével és értékesítésével kapcsolatos eljárási szabályokat is pontosította a jogalkotó, valamint bővültek a részletszabályok a büntetésvégrehajtási törvényben is. A módosítás azért volt indokolt, mert az utóbbi időben egyre gyakoriabbá váltak az ilyen jelenségek. Reagált továbbá a jogalkotó az állatoknak okozott lényeges szenvedésén túl a társadalmi megbotránkozásra is. Az állatkínzás bűncselekménynél például bekerült a törvénybe a nagy nyilvánosság fogalma. Valamennyi módosítás 2022. január 1. napjával lép hatályba, az azt megelőzően elkövetett bűncselekmények esetében tehát még nem lesznek alkalmazhatóak.