Indokolt körülmények között

A munka törvénykönyve jelenleg szabályoz olyan élethelyzeteket, amikor a munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles lehetővé tenni a fizetés nélküli szabadság igénybevételét. Ilyen például a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság a gyermek harmadik életévének betöltéséig. De indokolt esetben hozzátartozó otthoni gondozására vagy éppen önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítésre is igénybevehető ez a lehetőség. Ezektől eltérő indokból – például tartós utazás vagy éppen építkezés céljára – a munkáltató nem köteles a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani.

Közös akarat?

A munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is megállapodhatnak úgy, hogy egy bizonyos ideig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. Ezt jellemzően akkor választják a felek, ha valamilyen elháríthatatlan külső okból ellehetetlenül a munkavégzés. Így, amikor az élet visszatér a rendes kerékvágásba, a munkáltatónak nem kell új munkaerőt keresnie, a dolgozók pedig megszokott feladataikat veszik fel újra, tehát bizonyos szempontból mindkét oldalnak tartogat előnyöket ez a státusz.

Mik a hátrányok?

A fizetés nélküli szabadság nem számít munkában töltött időnek, így a szabadságra nem jogosít. Amennyiben harminc napnál tovább tart, úgy a végkielégítésre jogosító időtartamba sem számít bele! A munkavállaló biztosítása ráadásul ilyenkor főszabály szerint szünetel, egészségbiztosítási ellátásokra nem jogosult. Utóbbi alól azok a munkavállalók képeztek kivételt, akik a veszélyhelyzetben, az abból eredő problémák miatt kerültek ilyen állományba, ők ugyanis kaphattak egészségügyi ellátásokat.