Fizetés nélküli szabadság

A fizetés nélküli szabadságot illetően jelenleg is sok félreértés él a köztudatban. Vajon elrendelheti egyoldalúan a munkáltató? Ha a munkavállaló kérelmezi a fizetés nélküli szabadságot, a munkáltató köteles biztosítani számára ezt a lehetőséget? Mi a helyzet a társadalombiztosítási jogviszonnyal? Ezekre a kérdésekre adunk választ az alábbiakban.

Indokolt körülmények között

A munka törvénykönyve jelenleg szabályoz olyan élethelyzeteket, amikor a munkavállaló kérelmére a munkáltató köteles lehetővé tenni a fizetés nélküli szabadság igénybevételét. Ilyen például a gyermekgondozási célú fizetés nélküli szabadság a gyermek harmadik életévének betöltéséig. De indokolt esetben hozzátartozó otthoni gondozására vagy éppen önkéntes tartalékos katonai szolgálatteljesítésre is igénybevehető ez a lehetőség. Ezektől eltérő indokból – például tartós utazás vagy éppen építkezés céljára – a munkáltató nem köteles a munkavállaló kérésére fizetés nélküli szabadságot biztosítani.

Közös akarat?

A munkáltató és a munkavállaló egyező akarattal is megállapodhatnak úgy, hogy egy bizonyos ideig a dolgozó fizetés nélküli szabadságon tartózkodik. Ezt jellemzően akkor választják a felek, ha valamilyen elháríthatatlan külső okból ellehetetlenül a munkavégzés. Így, amikor az élet visszatér a rendes kerékvágásba, a munkáltatónak nem kell új munkaerőt keresnie, a dolgozók pedig megszokott feladataikat veszik fel újra, tehát bizonyos szempontból mindkét oldalnak tartogat előnyöket ez a státusz.

Mik a hátrányok?

A fizetés nélküli szabadság nem számít munkában töltött időnek, így a szabadságra nem jogosít. Amennyiben harminc napnál tovább tart a fizetés nélküli szabadság, úgy a végkielégítésre jogosító időtartamba sem számít bele! A munkavállaló biztosítása ráadásul ilyenkor főszabály szerint szünetel, egészségbiztosítási ellátásokra nem jogosult. Utóbbi alól azok a munkavállalók képeztek kivételt, akik a veszélyhelyzetben, az abból eredő problémák miatt kerültek ilyen állományba, ők ugyanis kaphattak egészségügyi ellátásokat.

dr. Heinrich Renáta fényképe

Szerző: dr. Heinrich Renáta

jogi előadó

Diplomáját 2016-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán, majd rövid ügyvédjelölti pályafutás után októberben a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nél helyezkedett el. Szívügye elsősorban a munka- és szociális jog, emellett érdeklődik a peren kívüli alternatív vitarendezés és a kommunikáció iránt is. Célja, hogy a jogi tudást közérthetően és életszerűen oszthassa meg másokkal, és minden relációban a gyengébb felet segíthesse.

Jogi problémája van?
Ilyen és hasonló esetekben is segít a D.A.S.

Kérjen
visszahívást!

A cikk utolsó frissítésének időpontja: ( 1 hónapja )

Előfordulhat, hogy a jogi háttér vagy a piaci helyzet megváltozása miatt a cikkben közölt információk már nem időszerűek. Az információk pontosságáért és hasznosságáért mindent megteszünk, de tartalmukért és felhasználásukért következményeiért felelősséget nem vállalunk.

Aktuális információkért vegye fel velünk a kapcsolatot!