Fényűző táppénz

Betegség ide vagy oda, ki mer napjainkban táppénzre menni? A táppénz fokozatosan szigorodó szabályai miatt egyre kevesebb munkavállaló engedheti meg magának a táppénzes állományt, ill. a táppénzes állományban töltött napok száma egyre kevesebb.

A táppénz szabályai két lépcsőben változtak meg. Elsőként 2009. augusztus 1-től szigorodtak jelentősen. Majd a baleseti táppénzre vonatkozó változások 2010. január 01-jével léptek hatályba.

A szigorítás a törvénymódosításhoz tartozó indokolás szerint az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megtartása érdekében történt.

A táppénz és a baleseti táppénz legfontosabb szabályait a kötelező egészségbiztosításról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény tartalmazza.
Nézzük, milyen változásokról van szó!

Rövidebb lett a passzív táppénz és a méltányossági alapon igénybe vehető táppénz időtartama
2009. július 31-ig a táppénz a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át, a biztosítási jogviszony megszűnését követően, tehát amikor megszűnik az illető munkavégzésre irányuló jogviszonya, 45 napon át járt. Ez utóbbi időtartam, az ún. passzív táppénz időtartama lerövidült 30 napra.

A jogszabály szerint táppénzre jogosult az, aki a biztosítás fennállása alatt, vagy annak megszűnését követő első, második vagy harmadik napon keresőképtelenné válik és a jogszabályokban meghatározott mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

A biztosítási jogviszony akkor tekinthető folyamatosnak, ha nincs benne legalább harminc napot meghaladó megszakítás. Ez általában azt jelenti a gyakorlatban, hogy amíg a munkavállaló folyamatosan munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, addig jogosult a táppénzre.

Amennyiben a munkavállaló jogviszonya megszűnik, és regisztrálja magát az illetékes munkaügyi központban, úgy ez is biztosítási jogviszonynak számít, amennyiben álláskeresési támogatásban részesül. Az álláskeresési támogatás leghosszabb időtartama 270 nap. Az álláskeresési támogatás olyan biztosítotti jogviszonyt hoz létre, amelyben nem jogosult táppénzre az érintett, csak egészségügyi ellátás igénybevételére. Fontos azonban, hogy az álláskeresési támogatás megszűnését követően még harminc nap eltelhet úgy, hogy a biztosítási jogviszonyt megszakítottnak tekintse a jog.

Amennyiben ugyanis egy megszakított biztosítási jogviszony után újabb munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesít a munkavállaló, úgy a táppénz mértéke a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának 50%-a lesz, míg ha ilyen megszakítás nincs a biztosítási jogviszonyban, 60%-os táppénzre jogosult a munkavállaló.

Aki nem rendelkezik megfelelő biztosítási jogviszonnyal, annak lehetősége van az Egészségbiztosítási Alap éves költségvetésben meghatározott keretei között az OEP-től méltányossági alapon táppénzt igényelni. Ennek időtartama a korábbi 45 nappal szemben 30 napra módosult, amelyre természetesen a biztosítási jogviszony lejártát követően van lehetőség – jellemzően annak meghosszabbításaként.

Csökkent a táppénz és a távolléti díj mértéke is
Eddig a táppénz összege legalább kétéves biztosítási idő esetén a jövedelem 70 %-a, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt 60%-a volt. A módosítás után ezek a mértékek 60 illetve 50%-ra csökkentek.

A keresőképtelenség első 15 munkanapjára járó betegszabadság idején járó ellátás mértéke szintén csökken: a távolléti díj jelenlegi 80 százalékáról 70 százalékra.

A táppénz maximuma
További szigorítás, ami leginkább a magasabb jövedelmű munkavállalókat érinti, hogy a táppénz összegét 2009. augusztus 1-jétől a törvény maximalizálta. A biztosítási jogviszony fennállásának ideje alatt az egy naptári napra járó összeg a törvény alapján nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 400 százalékának harmincad részét, azaz 2009-ben a maximum 9,533,33 forint lehetett. A táppénz nem munkanapra, hanem naptári napra jár, ezért számol a jogszabály harmincad résszel.
A biztosítási jogviszony megszűnését követően, tehát a passzív táppénz esetén ez az összegplafon a minimálbér 150 százalékának harmincad része, azaz maximum 3575 forint.

E rendelkezéseket a 2009. július 31-ét követően bekövetkező keresőképtelenségre kell alkalmazni.

A baleseti táppénzre vonatkozó szabályok 2010. január elsejétől
A baleseti táppénzre vonatkozó változások 2010. január 01-jével léptek hatályba. A jövőben is üzemi balesetnek minősül a biztosítottat foglalkozása körében végzett munka közben vagy azzal összefüggésben érő baleset, azonban a biztosítottat a munkába vagy onnan a lakására (szállására) menet közben érő baleset kikerül ebből a körből, és úti baleset néven önálló társadalombiztosítási tényállássá válik. Az üzemi baleset esetén járó 100%-os táppénz mellett az úti baleset esetén csupán 90%-os mértékű baleseti táppénzre tarthatnak igényt a 2010. január 1-től balesetet szenvedő biztosítottak.

A táppénzzel kapcsolatos szigorítás hatása
A táppénzes állományban töltött napok évenkénti száma a rendszerváltást követően folyamatosan csökken. A Központi Statisztikai hivatal felmérése szerint egy átlagos magyar állampolgár évi 9 napot tölt táppénzes állományban. Ez a rendszerváltást követően még 22 nap volt.
Úgyszintén csökkent az egy-egy betegség kapcsán táppénzes állományban töltött napok száma. A rendszerváltást követően 1994-ben 45 napot engedtek meg maguknak egy betegség kapcsán a magyar állampolgárok, még ez a szám 2008-ban már csak 28 nap volt.

A legfrissebb számok még nem állnak rendelkezésünkre. A környezetünkben élők, ill. ügyfeleink problémái alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy a szigorodó szabályok hatása nyilvánvalóan legalább kettős. Az Egészségbiztosítási Alap egyensúlyának megtartási kísérlete, és a lehetőség szerint munkavégzésre ösztönző hatása mellett a szigorítás azt eredményezi, hogy a társadalom meghatározott része – többek között anyagi helyzete miatt- akkor sem tud és mer táppénzes állományt igénybe venni, amikor egészségi állapota miatt arra szüksége lenne.