Korábbi cikkünk az elővásárlási jogról.
Mit is jelent ez?
Ez azt jelenti, hogy amennyiben nem tulajdonostársnak értékesítjük a közös tulajdonba tartozó tárolót, garázsbeállót, akkor az összes tulajdonostárs nyilatkozatát be kell szereznünk, miszerint ők nem kívánnak élni az elővásárlási jogukkal, azaz nem lépnek a vevőnk helyébe.
A nyilatkozat helyett az is elegendő, ha igazoljuk, hogy elküldtük a felszólítást a kapott vételi ajánlattal, és mellékeljük ennek igazolására a levelünk átvételét igazoló tértivevényt, átvételi elismervényt.
A jogszabály szerint abban az esetben, ha a jogosult, azaz valamelyik tulajdonostárs tartózkodási helye vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna a fentieknek a teljesítése, akkor a bejegyzéshez elegendő a szerződő felek együttes nyilatkozata, amelyben elő kell adni a rendkívüli nehézséget vagy a számottevő késedelmet valószínűsítő tényeket.
Több száz társtulajdonos esete…
Olyan esetekben, amikor több száz társtulajdonos van a társasházban, nem kis bonyodalmat tud okozni minden egyes jogosult nyilatkozatának a beszerzése. Egyfelől rengeteg idő, illetve a postai és ügyvédi költségek is tetemes összeget emészthetnek fel százas nagyságrendű megkeresés esetén.
Ebből eredően sok esetben hivatkoztak és hivatkoznak a felek a jogszabály által említett rendkívüli nehézségre és/vagy számottevő késedelemre. Így azonban az elővásárlási joggal kapcsolatos jogviták száma is megugrott, hiszen az adásvételről csak utólag értesülő tulajdonostársak gyakran lépnek fel az elővásárlási joguk utólagos érvényesítése érdekében.
A Kúria az elővásárlási jog tárgyában több fontos döntést is hozott, ami nem könnyíti meg az eladó és a vevő helyzetét, ugyanakkor megerősíti az elővásárlásra jogosultak helyzetét.
A Kúrai egyik fontos döntése szerint abban az esetben, ha az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkozata bármely okból nyilvánvalóan nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, akkor a vevő tulajdonjogát be kell jegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Ez azt jelenti, hogy amennyiben pl. valaki nem egy az egyben azt a vételi ajánlatot fogadja el, amit megküldtek részére, úgy nem tud élni az elővásárlási jogával. Fontos tehát rögzíteni, hogy az elővásárlási jog jogosultja nem jogosult alkuba, tárgyalásokba bocsátkozni az adásvétel feltételeivel kapcsolatban, mindössze csak arról dönthet, hogy ugyanolyan feltételekkel elfogadja-e az ajánlatot, ahogyan azt a vevőjelölt tette.
Hosszú pereskedés megelőzése
Egy másik döntés értelmében a közlési kötelezettség alól nem lehet mentesülni a tulajdonostársak nagy számára hivatkozva olyan esetben, amikor a tulajdonos az adásvétel tárgyát képező ingatlanban vagy egyébként belföldön lakik, és a közlés semmiféle érdemi nehézségbe nem ütközik.
Ez a döntés részben felülírja azt a földhivatali és bírói gyakorlatot, ami szerint az elővásárlásra jogosultak nagy száma rendkívüli nehézségnek, illetve késedelemnek volt tekinthető.
Ez azt jelenti, hogy még nagyobb hangsúly van azon, hogy körültekintően járjunk el, és minden ésszerű lépést megtegyünk annak érdekében, hogy a tulajdonostársak kiértesítése megtörténjen, ugyanis ennek hiányában akár évekig tartó hosszú pereskedésnek is kitehetjük magunkat.