Nem egyszerű kiigazodni a munkajogi szabályok sűrűjében, hogy milyen kirendelésre van lehetősége a munkáltatónak. Az egészségügyben dolgozó közalkalmazottak, ahogyan minden munkavállaló, eddig is kirendelhető volt ideiglenesen más munkakörbe, munkavégzési helyre, vagy akár más munkáltatóhoz is.

Fontos korlát az ilyen típusú kirendelésnél, hogy évi legfeljebb 44 munkanap, vagy 352 munkaóra lehet a tartama.

Eltérő jellegű kirendelést biztosít az egészségügyről szóló törvény. Ez jelenleg lehetővé teszi, hogy egészségügyi válsághelyzetben – a Magyar Honvédség, a honvédelmi szervek, a rendvédelmi szervek egészségügyi szolgáltatóinál dolgozók kivételével – bármely egészségügyi dolgozó más egészségügyi tevékenység ellátására alapellátást, járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézménybe vagy időszakosan működő gyógyintézetbe kirendelhető legyen. Az egészségügyi dolgozó kirendelésére az egészségügyi államigazgatási szerv rendelkezése alapján az egészségügyi szolgáltató vezetője, ez utóbbi hiányában az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult. Több megye érintettsége esetén a kirendeléseket az országos tisztifőorvos koordinálja.

Nem rendelhető ki a dolgozó ilyen módon, ha

•             terhes

•             3 év alatti gyereket nevel,

•             16 év alatti gyereket egyedül nevel,

•             hozzátartozójának tartós, személyes gondozását végzi,

•             legalább 50%-os egészségkárosodása van,

•             ha az Országos Mentőszolgálat olyan szervezeti egységénél dolgozik, amely amúgy is a válsághelyzet felszámolását végzi.

A kirendelés időtartama ilyen esetben addig tart, amíg a kirendelést kérő egészségügyi intézmény csak a kirendelt dolgozók segítségével tudja ellátni az egészségügyi válsághelyzet miatti többletfeladatait – ennek tehát, – ellentétben a korlátozott időtartamú, kinevezéstől eltérő foglalkoztatástól – sem időbeli, sem földrajzi korlátja nincs.

Mindkét esetben igaz azonban, hogy ha nem áll fenn kizáró ok, a munkavállalónak csak szubjektív mérlegelés alá eső körülmények fennállása esetén van lehetősége mentesülni a kirendelés alól.

Így arra van módja, hogy jelezze a munkáltató felé, amennyiben olyan egyedi körülmény áll fenn, amely miatt számára a kirendelés aránytalan sérelmet okoz (család, saját egészségi állapot, – jelen esetben a tanulmányok, stb.). A Munka Törvénykönyve 6. § (3) ugyanis kimondja, hogy a munkáltató a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján köteles figyelembe venni, a teljesítés módjának egyoldalú meghatározása a munkavállalónak aránytalan sérelmet nem okozhat. Ezt esetenként, egyedileg lehet mérlegelni. Amennyiben a munkavállaló alapos indok nélkül tagadja meg az utasítás teljesítését, fegyelmi és munkajogi következményekkel lehet számolni. A gyakorlat csak ezt követően formálódik, így kérdés, hogy hogy lesznek-e ebből munkajogi viták, illetve azok megítélésére a bírói gyakorlat milyen szempontokat dolgoz ki az egészségügyi alkalmazottak kirendelése esetén.

Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény 2021-től egy harmadik típusú kirendelést tesz lehetővé, melyre később térünk vissza.