Követelésekről röviden
Bevett gyakorlat, hogy az egyes szolgáltatók akár kisebb, akár több éves követeléseiket behajtó cégekre ruházzák át. Ezt tipikusan engedményezési szerződés útján teszik meg. Ennek az a lényege, hogy a követelést a továbbiakban a saját nevében már a behajtó cég fogja érvényesíteni a kötelezettel szemben. Ugyanakkor a szolgáltatónak erről az engedményezésről értesítenie is kell az érintettet, ugyanis ettől az időponttól a kötelezett már a behajtó cég felé teljesíthet.
A probléma sokszor az, hogy a kötelezett csak évek múltán értesül egy-egy követelésről. Akár akként, hogy már fizetési meghagyásos eljárást kezdeményez vele szemben, saját nevében a behajtó cég. Ezért az érintett által igen nehezen beazonosítható az, hogy tulajdonképp milyen követelésről van is szó! Lehet, hogy a követelés nem is áll fenn, de az is lehet, hogy valaha volt ilyen követelés, de régen elévült.
Itt jöhet szóba annak vizsgálata, hogy a követelés érvényesítése elévült-e vagy sem? Az általános elévülési idő a Polgári Törvénykönyv alapján 5 év. Ugyanakkor 2014.03.15. napjától kezdve a felszólítás már nem szakítja meg az elévülést, így önmagában a fizetési felszólítás megküldésével nem kezdődik már újra ez az elévülési idő.
Elévülés
Érdekesség, hogy a különböző előfizetési szerződésekből eredő követelések (TV, telefon, internet) a 2003. évi C. törvény 143.§ (2) bekezdés alapján, az esedékességtől számított 1 év elteltével elévülnek. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben nem volt tartozáselismerés, vagy egyezség a felek között, vagy nem tett peresítés érdekében jogi lépéseket a szolgáltató, illetve a behajtó cég, akkor ez a követelés már bírósági úton nem is érvényesíthető. Ha mégis bíróság elé kerülne egy ilyen követelés, akkor a bíróság magától, azaz hivatalból visszautasítaná a keresetet, vagy megszüntetné a pert.
Lényeges emiatt az, hogyha valaki egy olyan követeléssel kapcsolatosan kapna fizetési meghagyást, mely jó eséllyel elévült, akkor a fizetési meghagyással szemben, annak kézhezvételétől számított 15 naptári napon belül kell ellentmondással élnie. Ha ezt elmulasztja, akkor bíróság elé sem fog kerülni az ügy, hanem a követelés sajnos jogerőssé és végrehajthatóvá válik. Tehát, ha nem lépnek ekkor, akkor azzal vitathatóvá sem teszik a követelést.
Összefoglalva tehát, minden esetben javasolt megvizsgálni azt, hogy amennyiben behajtó cég jelentkezik követeléssel, hogy van-e rá jogalapja és ha esetleg igen, akkor a követelés nem évült-e el?