Az EU szerint jogellenes, ha a nyugdíjra jogosult munkavállaló nem kap végkielégítést

Egy nő egy nyomtatványt mutat egy idősebb házaspárnak.

A magyar munkajogban, hasonlóan több európai jogrendszerhez, szerepel az a kitétel, hogy nem jogosult a munkavállaló végkielégítésre, ha a felmondás közlésekor nyugdíjasnak minősül.

Az Európai Bíróság egy dán állampolgár által indított ügyben vizsgálta meg a hazaihoz hasonló dán szabályozást.A Bíróság szerint a munkáltatói felmondás esetén járó végkielégítés célja az ugyanazon munkáltatónál hosszú ideje munkaviszonyban álló munkavállalók újbóli munkába állásához vezető átmenet megkönnyítése. A bíróság szerint a végkielégítési jog nyugdíjasokra vonatkozó kizárása azon alapul, hogy az öregségi nyugdíjra jogosult személyek általában a munkaerőpiac elhagyása mellett szoktak dönteni. Valamint azt igyekszik biztosítani, hogy a hosszabb idejű munkaviszonnyal rendelkező alkalmazottak ne vehessék igénybe a végkielégítést az öregségi nyugdíjjal együtt. A Bíróság álláspontja szerint a nyugdíjasok kizárása alapesetben megengedhető, mivel megfelel a 2000/78/EK tanácsi irányelvben foglaltaknak. Az irányelv szerint objektív és ésszerű indokok alapján lehet korlátozni a végkielégítést, aminek megfelel a nyugdíjasok kizárása.A probléma ott kezdődik, hogy sok tagállam munkajoga nem csak a nyugdíjat igénybevevőket zárja ki a végkielégítésből, hanem minden olyan személyt, aki nyugdíjjogosultságot szerzett. A nyugdíjjogosultság azt jelenti, hogy az ilyen dolgozó már folyamodhatna öregségi nyugdíjért, de saját döntése alapján mégis inkább dolgozik. Az mindősül nyugdíjjogosultságot szerzett személynek, aki a megfelelő szolgálati idővel rendelkezik, és elérte a megfelelő életkort. Ehhez tehát nem kell, hogy valaki ténylegesen nyugdíjas is legyen, csak az előbbi két feltételnek kell megfelelnie. A magyar munkajog úgy rendelkezik, hogy aki elegendő szolgálati idővel rendelkezik (40 éve dolgozik), és betöltötte a 64 éves kort, már nem jogosult végkielégítésre. Az Európai Bíróság álláspontja szerint az ilyen szabályozás közvetlen, az életkoron alapuló diszkriminációt valósít meg, mert kizárólag az életkor alapján megfosztja a munkavállalót a végkielégítéstől. Semmi nem garantálja ugyanis, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozó valóban nyugdíjba kívánna vonulni.A bíróság ítélete a dán munkajogban bír azonnali jelentőséggel, azt kell elsődlegesen ennek megfelelően módosítani. De nagy horderejű lehet Magyarországon is, mivel a mi szabályozásunk is ilyen jellegű. Ezért remélhetőleg hamar befolyással lesz majd a hazai szabályozásra, és a hazai diszkriminatív rendelkezést módosítja majd a jogalkotó.