A nyáron a futball EB-n kívül egy másik érdekes, szintén sokakat érintő összecsapásra került sor, bár nem a stadionokban. Még kisebb zajjal sem járt az Alkotmánybíróság egy júniusi döntése, amely a fesztiválok és rendezvények zajkibocsátásával kapcsolatos szabályozást érinti. A jövő nemzedékek országgyűlési biztosa több pontba szedett beadvánnyal kívánta elérni, hogy a sokak mindennapi életét, közérzetét befolyásoló fesztiválok, rendezvények zajkibocsátására is az általános, szigorú szabályok vonatkozzanak. Törekvései sajnos sikertelennek bizonyultak, az AB nem adott helyt az érvelésnek.
Szerző: dr. Vágány Tamás
Ma már (csaknem) akadálytalanul utazhatunk az Európai Unió teljes területén munkavállalási és privát tartózkodási céllal egyaránt. Sokan elutaznak egy-egy koncertre, egy érdekesnek ígérkező sportmérkőzésre vagy fesztiválra, kiállításra. Sokakkal előfordul sajnos, hogy külföldi tartózkodásuk során balesetet szenvednek vagy megbetegszenek, és külföldön nem tervezett egészségügyi ellátásra szorulnak.
Az otthon mindannyiunk számára más formában jelenik meg, máshol van, mások a méretei, tulajdonságai, más a színe és változó, hogy kikkel osztjuk meg. Mindben közös azonban, hogy az otthonunk akaratlan nélkülözése, a kényszerű távollét mindenkit megvisel.
Bő húsz éve lépett hatályba a legtöbb munkavállaló számára elérhető mentőövet jelentő törvény a Bérgarancia Alapról. Az elmúlt két évtizedben sajnos bebizonyosodott, mennyire hasznos volt ennek az intézménynek a létrehozása. A szabályozás ugyanakkor meglehetősen távol áll a tökéletestől. Főbb problémái az igénybevétel folyamatának lassúságán túl, a garancia összegének erős korlátozottsága, továbbá az egyes munkavállalók közötti indokolatlan hátrányos megkülönböztetés. Nagyon sok munkavállalót ugyanis a törvény kezdettől fogva kizárt az igénybevevők köréből. Ebben a cikkben ezen kizárás okát és a lehetséges alternatív eljárást mutatjuk be.
A munkavállalók jelentős részének nem világos a munka (üzemi) baleset, az úti baleset és a hétköznapi baleset között fennálló különbség, legalábbis munkajogi szempontból.
Napjainkban már nem lehet tudni, ki kit figyel meg, hallgat le, ki kinek fér hozzá az elektronikus levelezéséhez, közösségi oldalakon lévő adataihoz, titkaihoz. A megfigyelés egyre inkább lehetővé válik és egyre inkább kiterjed mindenkire. Egyre többen szerelnek fel térfigyelő kamerát saját lakásukban, telkükön, földjükön, főként a gazdasági bűncselekmények, szabálysértések megelőzése érdekében.
A béren kívüli juttatások jelenlegi rendszere az elmúlt években konszolidálódott, és igen jelentős tényezővé váltak a kedvezményes adózású (vagy adómentes) béren kívüli juttatások a gazdaságban. Nem csak a munkavállalók számára, hanem a cafeteria kártyák jellemző elfogadó helyei számára is fontos bevételi forrássá lépett elő az a sokmilliárd forint, amit ebben a formában költenek el a munkavállalók minden évben. A parlament elé került új szabályok alapján félő, hogy a kreatív magyar vállalkozások ügyeskedésbe kezdenek, nem éppen a munkavállalók előnyére.
A közlekedési balesetek vétlen résztvevőit gyakran annyira lefoglalja a közvetlen gépjárműkár megtérítéséért való hadakozás, hogy nem marad idejük, energiájuk átgondolni, kiszámolni és érvényesíteni a balesettel járó egyéb kárigényeket. Márpedig a károsultak vesztesége a biztosító nyeresége, utóbbiak pedig természetesen mélységesen hallgatnak a gépjárműkáron kívüli kompenzációs tételekről. Utólag is érdemes áttekinteni a leggyakrabban lemorzsolódó bagatel kártételeket, mert elévülési időn belül még érvényesíthetők.
A munkaviszonyban a lényegi, fontos nyilatkozatokat írásba kell foglalni, mivel a törvény értelmében az írásos nyilatkozathoz és annak közléséhez kapcsolódik jogi hatás. Legalábbis ez a fő szabály, ami alól azonban - ahogy az a jogban már csak lenni szokott - kivételek is akadnak. A legtöbbeket érintő, igen fontos kivétel a munkaviszony megszüntetéséhez kapcsolódik: ez is lehetséges szóban, sőt, még anélkül is, ráutaló magatartás révén.
A parkolási ügyek hosszú évek óta kimeríthetetlen forrásául szolgálnak a botrányos eseteknek, jogvitáknak, pereknek. A fővárosi önkormányzatok gyakorlata, a parkolási cégek eljárása és a bírói gyakorlat szenvtelensége már eddig is számtalanszor adott okot megbotránkozásra. Egy viszonylag friss kúriai ítélet javította az autósok helyzetét, mégis úgy tűnik, hogy a döntésről nem minden fővárosi parkolási társaságnál értesültek.