A munkahelyek jelentős hányadában a munkáltató erős informatikai kontroll alatt tartja a munkavállalók által a belső hálózaton vagy a külső hálózatokról elérhető adatok, információk körét. Más munkahelyeken szélesebb körben érhetők el az internetes tartalmak, ami a vállalati erőforrások felhasználásra vonatkozó belső szabályzattal egészül ki. Megint más munkahelyeken pedig nincs sem korlátozás, sem céges szabályzat. Az Emberi Jogok Európai Bírósága („EJEB”) egy friss döntésében azzal az esettel foglalkozott, amikor a munkavállaló a vállalti számítógépét magáncélúan vette igénybe.
Szerző: dr. Vágány Tamás
Az egyre nyilvánvalóbb munkaerőhiány cselekvésre késztette a kormányzatot. A nyugdíjasnak minősülő munkavállalók ismételt munkába állásának ösztönzése egyszerre enyhítheti a termelő- és a szolgáltató cégek akkut munkaerő problémáit és javíthat a nyugdíjas munkavállaló anyagi helyzetén. A nyugdíjas munkavállalókra azonban nem minden tekintetben vonatkoznak ugyanazok a szabályok. Érdemes áttekinteni, hogy melyek a főbb eltérések.
Az Országgyűlés, a Kormány és a minisztériumok ontják magukból a jogszabályokat. Nemhogy az átlagembernek, de még a jogászoknak is kihívást jelent a jogszabályi környezet változásainak nyomon követése.
Munkát végezni többféle foglalkoztatási formában is lehet. Ugyanazok a feladatok munkaviszonyban éppúgy elláthatók, mint megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban. Alapvetően a felek szerződéskötési szabadsága határozza meg, hogy milyen jogviszonyt létesítenek. Az adóhatóság és a bíróság azonban keményen szankcionálja a munkaviszony „bújtatását” más jogviszony ernyője alá. Érdemes ezért áttekinteni a fő elhatárolási szempontokat.
A Green Travel, majd Green Holidays néven működő utazási iroda tisztázatlan csődje miatt idén nyáron ismét életbe lépett az ehhez hasonló katasztrófa helyzetek kezelésére szolgáló vagyoni biztosíték rendszere. Az UNIQA Biztosítónál erre a célra rendelkezésre álló pénzügyi biztosíték azonban nem lesz elegendő a károsultak teljes vagyoni kárpótlására. Csakhogy az alapos kárigényeknek a biztosító által nem fedezett részéért a Magyar Államot kártérítési felelősség terheli. Az alábbiakban segítséget kívánunk nyújtani az érintetteknek jogaik érvényesítéséhez.
A tömegközlekedési eszközök utasai a jegyváltással és a járműre való felszállással ráutaló magatartással elfogadják az adott közlekedési társaság utazási feltételeit. Ez utóbbi minden esetben rögzíti, hogy az utazásra jogosultság feltétele az érvényes jegy, bérlet, utazási igazolvány, díjmentességet igazoló okmány.
Mindenki keresi, kutatja álmai autóját vagy csak azt a járművet, ami a legcélszerűbben használható számára az üzleti- vagy a magánéletben. A kínálat a használtautós hirdetésekben óriási, különösen, ha a leendő vásárló a keresést kiterjeszti a szomszédos államokra is. Néhány alapvető jogi körülményt érdemes már azelőtt felmérni és mérlegelni, mielőtt egyáltalán megnyitnánk bármely hirdetési portál weboldalát. Ellenkező esetben később olyan kényszerpályára kerülhetünk, ami elvágja a jogérvényesítés lehetőségét. Kellő körültekintéssel a csapdák egy része helyből elkerülhető.
Az MKB Biztosító kötelező gépjármű felelősség-biztosítási üzletágának megszüntetése nem megy egyik napról a másikra. Akinek díjnemfizetés miatt a biztosítási évforduló előtt szűnik meg a szerződése, továbbra is csak az MKB Biztosítónál, pontosabban most már a Pannónia Általános Biztosítónál kötheti újra biztosítását. Csakhogy az új biztosítás díja nehezen értelmezhető, több százezres vagy milliós tétel. Emiatt sokan megijednek. A megoldás nem bonyolult, ebben a cikkben leírjuk, mi a teendő.
Az egymillió forintot meg nem haladó követelések fő szabály szerint először fizetési meghagyás útján érvényesítendők Magyarországon. Származzék a követelés akár közmű tartozásból, akár távközlési szolgáltatóval szembeni díjhátralékból, akár banki kölcsönszerződésből vagy magánszemély felé fennálló adósságból. Ma már a kisebb követeléseket is egyre inkább behajtják az adósokon. Milyen lehetőségei vannak az adósnak abban az esetben, ha közjegyzői fizetési meghagyást kézbesített a postás?
Az Európai Unió alappilléreinek egyike a munkaerő szabad áramlása a közösségen belül. A munkavállalók helyzetére, a foglalkoztatásukra irányadó jogszabályok meglehetősen eltérőek lehetnek. A munkaerő szabad áramlásának vesztesei éppúgy akadnak, mint nyertesei. A tagállamok - elsősorban is Ausztria és Németország - az elmúlt években a minimálbérre vonatkozó szabályozás révén is igyekeznek kordában tartani a gazdasági folyamatokat. De vajon hivatkozhat-e az alkalomszerűen, de rendszeresen külföldön (is) foglalkoztatott magyar munkavállaló a helyi minimálbér előírásaira, érvényesítheti-e ezen igényét a magyar vagy más tagállami bíróságon?