A terhesség megszakításával kapcsolatos viták időről-időre felbukkannak a hazai és nemzetközi közéletben. A pro life aktivisták elsődlegesen a méhmagzat élethez való jogát hozzák fel érvként, a pro chance oldalon állók a női önrendelkezési jogot helyezik előtérbe. Feloldja-e az alapjogi ütközést a magyar szabályozás - ha egyáltalán feloldható?
Szerző: dr. Heinrich Renáta
Hatályos jogunk a polgári Törvénykönyv utolsó részében szabályozza az örökléssel kapcsolatos legfontosabb rendelkezéseket, elsőként leszögezve, hogy az ember halálával hagyatéka, “mint egész” száll át az örökösökre. De mit is jelent ez pontosan?
A hatályos munkajogi szabályozás értelmében a munkavállalónak meg kell térítenie azt a kárt, melyet a munkaviszonyból eredő kötelezettségének megszegésével okozott, amennyiben nem úgy járt el, ahogyan az adott helyzetben általában elvárható. A feltételek mindegyikének meg kell valósulnia a munkavállalói kárfelelősség megállapításához, így az alábbiakban ezeket vesszük sorra annak előrebocsátásával, hogy valamennyi körülmény fennállásának bizonyítása a munkáltatót terheli.
Hatályos jogunk számos szerződéstípust különböztet meg, melyeknek formai követelményei korántsem azonosak. Egyes kétoldalú megállapodások akár szóban is létrejöhetnek, de természetesen tartós jogviszonyok vagy összetett szolgáltatások - így például lakásbérlet vagy kivitelezés - esetén mindenképpen érdemes az írásbeli formát választani. Ezáltal egy esetleges vita után a jogok és kötelezettségek egyértelműen megállapíthatók lesznek. Bizonyos szerződések esetén maga a jogalkotó írja elő kötelezettségként nem pusztán az írásbeliséget, de az ügyvédi ellenjegyzést is.
Webáruházból történő vásárlás esetén a vételár teljesítésének és az termék átvételének időpontja szükségszerűen nem esik egybe. Ettől függetlenül az eladó és a vevő közt szerződéses jogviszony keletkezik (ne feledjük, hogy ingóságok esetén az írásba foglalás nem kötelező!), mellyel kapcsolatban az időbeli eltérés felvethet problémákat.
A tanúk meghallgatása a bizonyítás egyik leggyakoribb módja polgári- és büntetőperekben egyaránt. A szabályozás részletességére tekintettel az alábbiakban összefoglaljuk, mire szükséges figyelmet fordítani, amennyiben tanúkénti megjelenésünk válik szükségessé.
Életünk során számtalanszor kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy bizonyos tárgyainkat, ingóságainkat hosszabb-rövidebb ideig szállodában, kávéházban, fürdőben, étteremben vagy színházban, esetleg a nyilvánosság számára nyitva álló egyéb helyiségben használjuk, tároljuk. Ilyen esetekben kérdésként merülhet fel, hogy a dolgokban bekövetkezett esetleges károkért ki tartozik felelősséggel.
A munkáltatói felmondás indokai két nagy csoportba sorolhatók: a munkáltató működésével összefüggő (ilyen például a csoportos létszámcsökkentés), és a munkavállaló képességével, magatartásával kapcsolatos okokra (mint a nem megfelelő munkavégzés). A minőségi csere az előbbi két kategória között helyezkedik el. A munka törvénykönyvének rendelkezései között azonban hiába keresünk ezzel a fogalommal összefüggő jogszabályhelyeket, noha a gyakorlatban működő érvről van szó. De mit is takar valójában?
Hatályos polgári törvénykönyvünk egyértelműen leszögezi, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Joggal tehetjük fel a kérdést, mi a helyzet akkor, ha realizálódik valamilyen kár, azonban a károkozó nem tanúsított jogellenes magatartást.
A találás a tulajdonszerzés számos, törvényben szabályozott módja közül az egyik, noha kétséget kizáróan korántsem a leghétköznapibb. De mit is vár el az állampolgároktól a hatályos szabályozás ahhoz, hogy találókból tulajdonosok lehessenek?