Alaptörvényünk XV. cikke értelmében mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez, melyre az elmúlt időszak közéleti eseményeinek nyomán számos alkalommal láthattuk példáját. Milyen előírások megtartása tette lehetővé polgártársaink számára mindezt?
Szerző: dr. Heinrich Renáta
Napjainkban a munkaviszony nem csupán megélhetésünk alapja, de egyben személyiségünk kibontakoztatásának egyik fontos terepe is. Erre tekintettel a munkáltató megszűnése és a munkahely potenciális elvesztése érthető módon több szempontból is kiszolgáltatottá teszi a munkavállalót. Érdemes tisztában lenni tehát jogainkkal és lehetőségeinkkel.
A napokban egy Somogy-megyei településen sajnálatos módon háziállatként tartott kutyák támadtak két gyermekre, az egyik kiskorú súlyos sérüléseket szenvedett. Milyen felelősség terheli az állattartót ilyen esetekben?
A napokban ismét intenzívebb havazás és éjszakai fagy vette kezdetét, ennek megfelelően a közúti közlekedés is akadozóbb, gyakoribbak a balesetek. Bizonyos problémák azonban a napi első indulás előtti elővigyázatossággal elkerülhetők.
Az év utolsó hónapja munkaügyileg jellemzően a zsúfoltabb időszakok közé tartozik, és olykor nem kis erőfeszítést igényel mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről. Hogyan rendezi a túlórával kapcsolatos szabályokat a törvény, és mire érdemes figyelnünk?
A hatályos munka törvénykönyve zárt felsorolásban tartalmazza a munkaszüneti napok megjelölését, melyek hagyományosan a nemzeti múlttal kapcsolatos eseményekhez vagy bizonyos vallási ünnepekhez kötődnek. Erre tekintettel munkaszüneti napnak minősül január 1., március 15., nagypéntek, húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20., október 23., november 1. és december 25–26. napja.
Napjainkban is sokszor hallhatjuk a köznyelvben a „nem vagyoni kártérítési igény” fogalmát. A korábbi polgári törvénykönyv által szabályozott – egyébként meglehetősen ellentmondásosan kezelt – intézmény helyett ugyanakkor a hatályos jog a sérelemdíjat vezette be, mint a személyiségi jogok megsértésének egyik lehetséges jogkövetkezményét.
A közelmúltban országszerte nem kevesebb, mint huszonkét információs pont létrehozására került sor hazánkban, melyek elsődlegesen arra hivatottak, hogy a fogyatékos személyek és hozzátartozóik mindennapjait információkkal és tanácsadással segítsék. Tekintsük át, hogy a hazai jogalkotás mely területeken értékeli kiemelten fontosnak az esélyegyenlőség előmozdítását, és hogyan kívánja segíteni azt.
A közszolgálati jogviszonyok szabályozását általános jelleggel az erőteljesebb jogalkotói beavatkozás és a felek autonómiájának kisebb mozgástere jellemzi a versenyszféra munkajogához képest, mely számos elemen keresztül visszaköszön. A foglalkoztatott szempontjából kiemelt jelentősége lehet annak, ha a foglalkoztató valamilyen tekintetben módosítani kívánja a jogviszonyt. Tekintsük át tehát ennek korlátait a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján.
Talán első hallásra meglehetősen művinek tűnik, de a jogalkotó több jogszabály keretei közt is törvényi szintre emelte az emberi kapcsolatok érzelmi és gondoskodási tartalmát. Noha ideális esetben ezek teljesítése nem a jogszabályi előírások függvénye, mégis érdemes tisztában lennünk az irányadó rendelkezésekkel.