Az elmúlt években sok bizonytalansággal kellett számolnia azoknak, akik utazást terveztek. Szinte megjósolhatatlan volt, hogy milyen járványügyi előírások és korlátozások lesznek érvényben, mire a vágyott pihenés ideje elérkezik. Most, hogy ezek a kockázatok lényegesen csökkentek, fellendült az utazási kedv.
Szerző: dr. Gombolai Éva
Amikor szerződést kötünk egy szolgáltatóval, fontos szempont, hogy adott díjon milyen szolgáltatást kapunk. Sajnos vannak esetek, amikor egy szolgáltató monopolhelyzetben van, így nincs választási lehetőségünk a szolgáltatók között, de ebben az esetben is fontos, hogy kiszámítható legyen a választásunk. Amikor több szolgáltató jöhet szóba, akkor a szempontjaink szerinti összehasonlításnál kiemelt tényező a díj.
Mit tehetünk, ha csökken a beépíthetőség, megváltozik az övezet?
Magyarországon évente kb. 250.000 ember válik bűncselekmény áldozatává. A leggyakoribb bűncselekmény a vagyon elleni bűncselekmények köréből kerül ki, így különösen a lopások száma gyakori. Mindaddig, amíg valaki nem kerül ilyen helyzetbe, nehezen képzeli el azt a pszichés, és sok esetben ezt tetéző anyagi terhet, amivel ezek következményeként számolni kell. Az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap azóta a Bűncselekmények áldozatainak Napja, amelyet 1993-tól Magyarországon is megtartanak. Sajnos mindezek ellenére sokan nem tudnak arról, hogy milyen lehetőségek vannak, melyek csökkentik a bűncselekmények áldozatait sújtó anyagi és lelki terheket. Az áldozatsegítő központok feladata az, hogy ezeket a következményeket enyhítsék.
A tehergépjárművezetőket érintő nagyon fontos ítéletet hozott az Európai Unió Bírósága egy magyar vonatkozású ügyben.
Az eljárásban vizsgált fő kérdések között szerepelt, miszerint a 96/71/EK irányelv, azaz az úgynevezett kiküldetési irányelv és a magyar Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit úgy kell-e érteni, hogy az irányelv, illetve a francia minimálbérre vonatkozó előírások megsértésére a magyar munkavállalók hivatkozhatnak-e magyar munkáltatójukkal szemben, magyar bíróság előtt indított perben?
Bárkivel előfordulhat, hogy tévedésből hajt fel egy díjköteles úthálózatra, vagy elfelejti megvenni az e-matricát. Jelen cikkünkben kitérünk az ilyen és hasonló esetekkel kapcsolatos tudnivalókra.
Sokan akkor érzik az általuk vállalt kötelezettség vagy szerződés súlyát igazán, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tartozás rendezését, a jogosult pedig, legyen az bank, vagy kölcsönt nyújtó ismerős, közszolgáltatást nyújtó társaság, vagy bárki, aki felé tartozás áll fenn, azt jogi úton érvényesíti. Amennyiben az igényérvényesítés során végrehajtható okirat keletkezik, így bírósági ítélet, vagy közjegyzői okirat teszi lehetővé a végrehajtási eljárást, esetleg elmulasztja az adós a fizetési meghagyással szemben ellentmondás benyújtását, már csak pár lépés, hogy a végrehajtó kopogtasson.
A megkülönböztető fényjelzés használata a közúti közlekedésben résztvevő más járművek megállítására csak akkor jogosít, ha a rendőr a KRESZ-ben előírt módon is jelzi a megállási kötelezettséget. A rendőrségi megállítás szabályai a fokozatosság elvének megfelelően vannak kialakítva, így elvileg a közlekedésben kellő figyelemmel részt vevő járművezetőnek észre kell vennie, hogy meg akarják állítani. Ezt szolgálja a megkülönböztető jelzés, vagyis a kék-piros villogó, illetve a hangszóró, vagy adott esetben a megállításra felszólító felirat. Mivel rendőri jellegű gépjárművel csak jogszabálysértés észlelése esetén vagy rendőri akció során lehet más járművet megállításra kényszeríteni, ezért előre lehet bocsátani, hogy ha valaki azt észleli, hogy meg akarják állítani, akkor annak meg is van az indoka, másfelől nehéz elképzelni olyan szituációt, hogy valaki ne vegye észre ezt a megállítási szándékot.
A szomszédban történő építkezés sok esetben azzal jár, hogy a korábbi kilátás eltűnik, csökken a benapozás, csökken az otthon nyugalma. Ahogyan arról korábbi cikkünkben beszámoltunk, igényérvényesítésre a szomszédban zajló építkezés esetén akkor van lehetőség, ha az szükségtelen zavarást valósít meg.
Népszerű hírként volt olvasható a hetekben, miszerint Belgiumban bevezették a négynapos munkahetet. Bár a belga munkavállalók számára egészen biztosan örömteli újításról van szó, ahhoz, hogy a megoldás és hatásai ténylegesen vizsgálhatóak legyenek, érdemes azt közelebbről is megvizsgálni.