A mindennapi életben gyakran előfordul, hogy szerződéskötések során foglalót kérnek tőlünk. Legyen szó akár bérleti szerződésről, akár adásvételi szerződésről, bevett gyakorlatnak számít, hogy a bérbeadó, vagy az eladó a szerződéskötést foglaló adásához köti.
Szerző: dr. Fekete Klaudia
Többször írtunk már a kellékszavatossági jogokról és azok érvényesíthetőségi sorrendjéről, azonban újra és újra felmerül egy-egy bírósági ítélet, amely kiegészíti az eddigi ismereteinket. Ebből kiindulva úgy gondoljuk fontos megosztani újonnan szerzett tapasztalatainkat olvasóinkkal, hiszen nemcsak a karácsonyi időszakban, hanem nyáron is aktuális ez a kérdés, a szezonális termékek megvásárlásával kapcsolatban.
Hazánkban sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltatók rendszertelenül, követhetetlen módon és összegben utalják át a munkavállalók részére a munkabért. Kérdésként merül fel, hogy mit tehetünk, ha egy ilyen esetben a munkáltató utólagosan követeli tőlünk az általa teljesített túlfizetést.
A nyár elhozza számunkra a meleget, a nyaralást és sokak számára a házasságot, hiszen ez az évszak a főszezonja az esküvőknek. Ennek kapcsán sok párban felmerül, hogyan viseljék nevüket miután összekötötték életüket. Jelen cikk célja a lehetséges változatok áttekintése.
Közismert, hogy a nőket a várandósság, a szülési szabadság, valamint a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamáig, de legkésőbb a gyermekük harmadik életévének betöltéséig felmondási védelem illeti meg. Napjainkban azonban gyakori jelenség, hogy a pároknak a gyermekvállaláshoz orvosi segítségre van szükségük.
Rohanó világunkban a legtöbben internetes oldalon keresztül kötnek biztosítási szerződéseket. Tipikusan jellemző ez a kötelező-gépjármű felelősségbiztosítási szerződésekre. Ez az eljárás azonban gyakran hordoz magában hibázási lehetőségeket. Ennek egyik leggyakoribb esete a biztosítási szerződés hatályba lépésének időpontjával kapcsolatos eltérés.
Az Országgyűlés a 2013. évi CCXXIV törvény elfogadásával módosította a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényt, és bevezette a GYED EXTRA elnevezésű ellátást. E jogszabályi változás folytán, aki ugyanazon gyermek jogán egyidejűleg gyermekgondozást segítő ellátásra, gyermeknevelési támogatásra is jogosult, választása szerint csak az egyik ellátást veheti igénybe, kivéve azt a személyt, aki gyermekgondozási támogatás, illetve gyermekgondozási díj igénybevétele mellett munkát vállal és keresőképtelenségére tekintettel táppénzre vagy baleseti táppénzre jogosult.
Előző cikkünkben a csecsemőgondozási díjra vonatkozó jogi szabályozást ismertettük. Jelen cikkben az időrendi sorrendben következő ellátásként igénybe vehető gyermekgondozási díjjal, vagy közismertebb nevén a GYED-del kapcsolatos jogszabályi környezetet mutatjuk be.
A gyermekvállalás napjainkban nagyon nagy felelősséggel jár. Természetesen azonban az anyákat különböző ellátások illetik meg arra az időre, amig a gyermeknevelés miatt kiesnek a munka világából. Amint arra a címből is következtetni lehet, egy hosszabb lélegzetvételű témáról írunk, amelynek terjedelme előreláthatólag meghaladja e cikk terjedelmét, ezért javasoljuk olvasóinknak, hogy kísérjék figyelemmel cikksorozatunkat.
A házassági bontóper során a vagyonmegosztáson kívül a gyermekek elhelyezése, és a szülői felügyeleti jog gyaklorlásában történő megegyezés is nagy fejtörést tud okozni az érintetteknek. Jelen cikkben elsősorban a szülői felügyeleti jog tartalmáról, illetve gyakorlásának a módjáról írunk, kitérve arra az esetre is, hogy hogyan alakul a joggyakorlat, ha a szülők elválnak.