Gyakran hallani a hírekben, hogy egy-egy rosszabb állapotban lévő társasház homlokzatáról lehulló stukkó összetört egy autót, vagy esetleg súlyos személyi sérülést okozott. Ilyenkor felmerül a kérdés, hogy ki a felelős ezért a kárért és hogyan lehet érvényesíteni az ilyen károkat? A Polgári Törvénykönyv szerint az épület egyes részeinek lehullásával vagy az épület hiányosságai révén másnak okozott kárért az épület tulajdonosa felelős. Amennyiben Társasházról van szó, az épület tulajdonosának a tulajdonostársak közössége minősül.
Szerző: dr. Fekete Klaudia
Sajnos nem ritka eset, hogy a vasúti tömegközlekedés igénybevétele során a vonatok késését tapasztalhatjuk, akár nyáron a felforrósodott sínek, vagy télen a lefagyott vezetékek miatt. Ilyenkor sokakban felmerül a kérdés, hogy vajon felelősségre vonható-e a vasúti társaság, és milyen jogai vannak az utasnak. A kérdésre a választ a vasúti társaság 2016. november 1. napjától érvényes üzletszabályzatában találhatjuk meg, mely pontosan meghatározza, hogy milyen időtartamú késések és járatkimaradások esetén, milyen jogosultságok illetik meg az utasokat.
Előző cikkünkben, melyet ide kattintva olvashatnak, a kiskorú gyermekek részére járó tartásdíjra vonatkozó szabályokat ismertettük. Méltánytalan lenne azonban, ha a jogi szabályozás csak a kiskorú gyermekek számára biztosítaná a tartásdíjat a szülők elválása esetén, hiszen ezzel hátrányos helyzetbe kerülnének azok a nagykorú gyermekek, akiknek szándékában állna továbbtanulni, de a korlátozott anyagi lehetőségek miatt ezt nem tudnák megtenni.
Napjainkban sokat hallani, hogy a házasságok jelentős része valamilyen okból válással végződik. Ilyenkor a gyermekelhelyezés kérdése mellett a gyermektartásdíj fizetése is felmerül. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni abban, hogy melyikükkel éljen a gyermekük, a bíróság hoz döntést a kérdésben. Ezt követően pedig annak a félnek kell a gyermektartásdíjat fizetnie, aki nem él egy háztartásban a gyermekkel.
Az üzleti életben a könyvvizsgálat célja annak biztosítása, hogy a vállalkozások pénzügyi működésének külső, független ellenőrzése megoldott legyen. A könyvvizsgáló munkája során azt ellenőrzi, hogy a vállalkozó által az üzleti évéről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásainak megfelelően készült-e el, valamint azt, hogy az éves beszámoló megbízható és valós képet ad-e a vállalkozó vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működése eredményéről.
Sajnos nem ritka eset, hogy a nyaralásukat töltő, pihenésre vágyó emberek abba a kellemetlen helyzetbe kerülnek, hogy a pénztárcájukat, mobiltelefonjukat vagy esetleg az autójukat arra jogosulatlan személyek eltulajdonítják. Ilyenkor általában első lépésként feljelentést teszünk a rendőrségen, bízva abba, hogy megtalálják az elkövetőt és visszakaphatjuk vagyontárgyunkat. Fontos azonban kiemelni, hogy abban az esetben, ha a vagyontárgyunkat mondjuk egy szállodában vagy egy múzeum, színház ruhatárából lopják el ezen intézmények felelősségének a kérdése is felmerülhet, bizonyos a törvény által szigorúan meghatározott esetekben.
Felgyorsult világunk elengedhetetlen kelléke a mobiltelefon, melyet a nap minden szakaszában magunknál tartunk és folyamatosan használunk, így gyakran előfordul, hogy gépjármű vezetés közben is telefonálunk, annak ellenére, hogy a KRESZ tiltott cselekményként határozza meg.
Korábbi cikkünkben részleteztük a vállalkozások ügyvezetőire, vezető tisztségviselőire vonatkozó szabályokat, illetve említettük azt a gyakran érdekellentétet eredményező helyzetet, hogy nem minden esetben a vállalkozások tulajdonosai töltik be a vezető tisztségviselői pozíciót a vállalkozáson belül. Ebből adódóan nagyon fontos a tulajdonosok számára a vezetők feletti ellenőrzés biztosítása.
Napjainkban gyakori együttélési forma a társasházi közösségek alapítása. A társasház tulajdonostársainak közössége az általuk viselt közös név alatt az épület fenntartása és a közös tulajdonnal kapcsolatos ügyek intézése során jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Ezen ügyek intézése során a társasházat a különböző jogviszonyaival összefüggésben, harmadik személyekkel szemben a közös képviselő képviseli.
Gyakran előfordul, különösen a gazdasági társaságoknál, hogy a cég vezetésével megbízott személy, vagy személyek nem azonosak a tulajdonosokkal. Tipikus példa erre a nyilvánosan működő részvénytársaságok, ahol akár több száz részvénytulajdonos is lehet, míg az ügyviteli vezetést a tulajdonosoktól teljesen eltérő vezérigazgatói testület látja el. Egy korlátolt felelősségű társaságnál (kft.) szintén eltérhet a tulajdonos és a vezető személye. Ebből az eltérésből adódóan előfordulhatnak érdekkonfliktusok a vezetők és a tulajdonosok között, ezért nagyon fontos ennek a jogviszonynak a részletes szabályozása.