Mire szolgál a fekvőrendőr?

A fekvőrendőr olyan, az úttest haladási irányával keresztirányban telepített, annak síkjából kiemelkedő berendezés, amelyen biztonsággal csak mérsékelt sebességgel lehetséges az áthaladás, így kihelyezése a forgalom csillapításához vezet.

Nem újkeletű és van jövője is

A fekvőrendőr elnevezés nem magyar találmány, Angliában is hasonló kifejezéssel ismert, míg Németországban alvó rendőrként is emlegetik. Általános a bump, azaz zökkenő, ütköző kifejezés is. Bár az első fekvőrendőrök már a XX. század elején felbukkantak – szó szerint -, Európában csak a 70-es években terjedt el ez a megoldás. Több típusa létezik, anyaga, kialakítása változó lehet, jelenleg is folyamatos fejlesztés alatt áll. Ma már az okos smartbumpok jelenthetik a jövőt, amik megoldást nyújthatnak azokra a problémákra is, amik miatt a legnagyobb az ellenszenv a fekvőrendőrökkel szemben.

Milyen a szabályozás?

A hatályos magyar szabályozás nem engedi meg, hogy akárhova fekvőrendőr legyen telepítve. Az előírás az, hogy a lakó-pihenő övezet és a korlátozott sebességű övezet bejáratát az úttest szintjének küszöbszerű megemelésével vagy más építési beavatkozással (például középszigetek, útszűkületek, optikai kapuk) lehet jelezni. E körben tér ki az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezéséről szóló 20/1984. (XII. 21.) KM rendelet arra, hogy hasonló fizikai eszközök (sebességcsökkentő bordák, oszlopok, utcabútorok, elhúzások stb.) helyezhetők el az övezetek úttestjén a járművek várakozására szolgáló útfelületek kijelölése, illetve a járműforgalom számára megengedett sebesség betartatása érdekében. A jogszabály kiemeli, hogy ezek az eszközök nem akadályozhatják a megengedett sebességgel történő folyamatos haladást. Talán kijelenthető, hogy ennek a kritériumnak nagyon kevés fekvőrendőr tesz eleget.

Ami a kialakítás módját illeti, le kell szögezni, hogy forgalomcsillapító eszközöket a közút kezelője telepíthet, ami fekvőrendőrök esetén jellemzően az önkormányzatot jelenti. Érintettként itt kezdeményezhetjük mind a kialakítást, illetve adott esetben az eltávolítást is.

Az útügyi műszaki előírások az országos közutak megrendelői, beruházói és közútkezelői számára kötelezőek. Ugyanakkor éppen a forgalomcsillapítás eszközeinek tervezésére és kiépítésre vonatkozóan nem csak országos közutak, hanem a helyi közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén is kötelezően be kell tartani a hatályos útügyi műszaki előírásokban foglaltakat. Ezek a műszaki előírások komplex kérdésként kezelik a kérdést, így egyfelől fokozatosságot írnak elő, hogy csak ott legyen alkalmazva drasztikus forgalomcsillapítás, ahol az valóban szükségesnek mutatkozik. A konkrét paramétereket illetően a létesítéskor hatályos előírásoknak kell megfelelni.

Fontos kiemelni

Fontos kiemelni, hogy a hatályos útügyi műszaki előírások szerint célszerűbb más megoldások előtérbe helyezése, így pl. sávelhúzás, pályaszintemelés, körforgalom. Útkereszteződésekben, nagyobb gyalogosforgalmat keltő létesítmények környezetében, továbbá járdák, gyalog- vagy kerékpárutak átvezetésénél az úttest szintje megemelhető.

Fekvőrendőr csak mellékúton telepíthető, és csak olyan útvonalon, ahol 50 km/h alatti a megengedett sebesség. Bordák esetén is alapos tervezést igényel, hogy pontosan milyen formájú, magasságú és szélességű legyen a kialakítás. Felmerülhet például, hogy a kerékpárosok részére megfelelő hely legyen-e biztosítva az áthaladásra, ahogyan gondolni kell a csapadékvíz akadálytalan elfolyására is. A telepítésnél figyelembe kell venni, hogy számos negatív hatása is van, nem kizárólag a járművekre és utasaikra, de az ottlakókra is. Kimutathatóan megnövekedhet ugyanis a hangszennyezés és a kibocsátott károsanyag. A nem megfelelően kialakított, elhelyezett és előjelzett fekvőrendőr balesetveszélyes. Egyszeri áthaladás is kárt tehet nem csupán a járműben, de a vezető és utasai gerincére is káros hatása van. Így azon járművezetők esetében, akik pl. közforgalmú buszok vezetőiként rendszeresen közlekednek ilyen utakon, ezt a kockázati tényezőt figyelembe kell venni.

Komoly szempont továbbá, hogy a fekvőrendőrök akadályozzák a sürgőssági járművek gyors haladását is – többek között ezért sem lehet főútvonalon alkalmazni őket.

Nem megfelelően kihelyezett fekvőrendőr

A nem megfelelően kihelyezett fekvőrendőr miatt a közútkezelő helytállási kötelezettséggel is tartozhat. Önmagában az, hogy a fekvőrendőr miatt baleset vagy károsodás következik be, természetesen nem elegendő. A kár bekövetkeztét és azt, hogy ez a szabálytalan fekvőrendőr miatt keletkezett, a károsultnak kell bizonyítania. Jelentősége van annak, hogy az előírásoknak megfelelően történt-e a kihelyezés, megfelelően jelölve van-e a sebességcsökkentő borda, azaz a közlekedés résztvevői fel tudnak-e rá készülni. Ez alatt az előjelző tábla és a rikító felfekvés értendő. Megjegyezzük, éppen ez lehet hátrány is, egyfajta vizuális környezetszennyezés.

A fekvőrendőrnek nem az a célja és szerepe, hogy túlzottan lelassítsa a forgalmat, hanem az, hogy az adott övezetben érvényes sebességhatáron felüli száguldást akadályozza meg. A kialakítása azonban emellett is csak olyan lehet, hogy a közlekedők biztonságát ne veszélyeztesse. Egy vonatkozó bírói döntés erre tekintettel állapította meg a közútkezelő felelősségét egy, a fekvőrendőrön eleső kerékpáros sérülése miatt. A döntés érdekessége, hogy a fekvőrendőr a perbeli esetben az útügyi műszaki előírásoknak megfelelt, csak a még pontosabb leírást tartalmazó, a sebességcsökkentő eszközökre vonatkozó tervezési útmutatóban foglalt ajánlásoknak nem. Utóbbiak nem kötelező érvényűek, de adott körülmények között alátámaszthatják a megfelelő, vagy éppen nem megfelelő kialakítást.

Ez mégsem jelenti azt, hogy könnyű helyzetben lenne, aki kártérítési igénnyel élne. Rávilágít arra is, hogy fontosabb a közlekedés résztvevőinek a forgalomcsillapító eszközök hatásaira irányuló elemzésekkel, kutatási eredményekkel, a hatásosság vizsgálatával az ügy mellé állítani. Ez nyilván csak akkor lehetséges, ha valódi elemzések és eredmények húzódnak mögötte.

Éppen emiatt jövőbe mutatóak az olyan megoldások, ahol a közlekedők sebessége alapján csak akkor aktiválódik az „alvó rendőr”, ha az szükséges, míg a szabályosan közlekedők észre sem veszik a süllyesztett bordákon való áthaladást.