Alkotmánymódosítással a nyugdíjak ellen

Május 13-án kormánypárti képviselők nyugdíj témában terjesztették az Országgyűlés elé alkotmánymódosítási javaslatukat , amely máris hatalmas vihart kavart. A javaslat nem titkolt célja, hogy a kor-kedvezményesen szolgálati nyugdíjban lévők (rendőrök, tűzoltók, stb.) nyugellátása megszüntethető legyen.

A javaslat rögzítené, hogy nyugdíjat csak az kaphat, aki elérte az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, de továbbra is rendelkezhet jogszabály arról, hogy a korhatárt még el nem érők is részesülhessenek nyugdíjban. A javaslat továbbá célul tűzi ki, hogy "az általános öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető legyen". 

A parlamentben elhangzott felszólalásban a javaslatot előterjesztő képviselő elmondta, hogy kifejezetten az elmúlt években nyugdíjba vonult, ám az öregségi nyugdíjkorhatárt el nem érő, 57 év alatti rendőrökre, tűzoltókra, vám- és pénzügyőrökre, határőrökre, büntetés-végrehajtási tisztekre vonatkozik a korhatár előtti nyugdíjak felülvizsgálatára lehetőséget adó alkotmánymódosítás. A politikus véleménye szerint "meg kell szüntetni a rendvédelmi dolgozók korkedvezményes szolgálati nyugdíját, mivel Magyarország nem engedheti meg magának, hogy évente több mint 50 milliárd forintot fordítson harmincezer életerős, munkaképes ember ellátására". Kitért arra is, hogy kezdeményezni fogják, hogy a szolgálati nyugdíjban részesülő 57 éven felüliekre ne terjedjen ki a felülvizsgálat. Bár a javaslat önmagában erre is lehetőséget biztosítana. A hivatalos indok része az is, hogy a hatályos alkotmány tegye lehetővé, hogy a rendészeti dolgozók visszatérjenek a munkaerőpiacra, és az állam ajánljon nekik szolgálatot azért a pénzért cserébe, amit jelenleg kapnak.

A drasztikus módosítás hátterét képezi – ám a médiában nem hangzott el -, hogy az utóbbi évtizedben évente nagyjából átlag 30.000,-Ft összeggel emelték a szolgálati nyugdíj maximumát. Ebből következett az, hogy sok esetben a nyugdíjba vonuló dolgozó a munkabérénél jóval magasabb nyugdíjat kapott az államtól. A többletkifizetések bizonyára hatalmas összegeket emésztettek fel. Mindemellett bizonyos területeken egészségügyi alkalmatlanság miatt több száz embert nyugdíjaztak le. A leszerelt állomány visszahívására adna lehetőséget a módosított Alkotmány, így a civil életet adott esetben már évek óta folytató embereknek kellene egyik napról a másikra újból szolgálatba lépnie felhagyva az eddig a magánszférában épített karrierrel. Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a veszélyes és alulfizetett munkát sokan éppen a nyugdíjkedvezmény miatt választották.

Le kell szögezni, hogy a nyugdíj az Alkotmánybíróság korábbi határozatai szerint mindenkit megillető alapvető jog, így annak korlátozására csak kivételesen kerülhet sor. Egy alkotmánynál alacsonyabb szintű jogszabály ezért nem menne át hazánk alkotmányossági szűrőjén. A módosítás ezért kerülne az egyenesen az Alkotmányba, ugyanis az Alkotmánybíróság az Alkotmány "alkotmányosságát" nem vizsgálhatja, az abban foglaltakhoz ez a testület is kötve van. Ha maga az Alkotmány nyújt lehetőséget visszamenőleges korlátozásra, akkor az a hazai jogrendszerben támadhatatlanná válik, csak egy újabb alkotmánymódosítással lehet eltérni tőle. Ha megszavazásra kerül az Alkotmány módosítása, akkor az erre alapított törvénymódosítások sem lehetnek alkotmányellenesek, így a leszerelt állomány visszahívható.