Az ingatlan tulajdonos jogosult az ingatlant használni és annak hasznait szedni. Ezen túlmenően pedig viseli az ingatlannal járó terheket is. Ezen jogosítványainak egy fontos korlátja, hogy a tulajdonos az ingatlan használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné. Vagyis a szomszéd zavarása kerülendő.
A szükségtelen zavarás egyes eseteit lehetetlen tételesen felsorolni. Ide tartozhat például az az eset, amikor a két telek határára olyan növényzetet telepítünk, amely kárt okoz az ott elhelyezkedő kerítésben. Vagy éppen az is, hogyha zajjal járó építési munkálatokat az éjszaka folyamán végzünk. De a szomszéd zavarása az is, hogyha rendszeresen éjszakába nyúló, hangos zenével is járó kerti sütögetéseket szervezünk kertünkbe. Mint ahogy az is, ha minden hétvégén a láncfűrész hangjával ébresztjük szomszédainkat. Fontos kiemelni, hogy a települési/kerületi önkormányzatok sajátos szabályokat alkothatnak a közösségi együttélésre vonatkozóan. Ebben pedig szabályozhatják például a fűnyírásra vagy az avarégetésre nyitva álló időpontokat is.
A fentieken túlmenően jogszabályaink kimondják, hogy ha közérdekű munkálatok elvégzése, állatok befogása, az áthajló ágak gyümölcsének összegyűjtése, az ágak és gyökerek eltávolítása céljából vagy más fontos okból szükséges, a tulajdonos kártalanítás ellenében köteles a földjére való belépést megengedni. Erről részletesebben az alábbi cikkünkben írtunk. A tulajdonos a szomszédos földet kártalanítás ellenében használhatja, ha ez a földjén való építkezéshez, bontási, átalakítási vagy karbantartási munkálatok elvégzéséhez szükséges.
Ezek alapján tehát arra van lehetőségünk, hogy átmenjünk a szomszéd telkére, ha azt valamilyen fontos ok elkerülhetetlenné teszi. Ebben az esetben azonban lehetőség szerint előzetes értesítsük szomszédunkat és működjünk együtt a konfliktusok elkerülése érdekében. Abban az esetben, hogyha a szükségtelen zavarástól nem tartózkodunk szomszédunk a jegyzőhöz fordulhat birtokvédelemért. Végső esetben pedig bíróság előtt polgári peres eljárásban követelhet az őt ért sérelmekért elégtételt.