A törvény szerint szerencsejátéknak számít minden olyan játék, amelyben a játékos pénz fizetése, vagy vagyoni érték nyújtása fejében, meghatározott feltételek fennállása vagy bekövetkezése esetén pénznyereményre, vagy más vagyoni értékű nyereményre válik jogosulttá. A nyerés vagy a vesztés kizárólag, vagy túlnyomó részt a véletlentől függ.
Szerencsejátéknak minősül így a fogadás, a játékautomaták, az ajándéksorsolás, sorsolásos játékok szervezése, a játékkaszinók és online kaszinók, a kártyaterem, a távszerencsejáték és a lóversenyfogadás is.
A szerencsejátékok-szervezőjének a tevékenysége során a felelős játékszervezés elvének megfelelően köteles eljárni.
Ez azt jelenti, hogy feladatai közé tartozik
- a) a túlzásba vitt szerencsejáték ártalmairól és a szenvedélybetegség kialakulásának veszélyeiről szóló tájékoztatás,
- b) a sérülékeny személyek szerencsejátékhoz való hozzáférésének korlátozása,
- c) kitiltás esetén megfelelő panaszkezelési eljárás alkalmazása,
- d) a figyelmeztető és önkorlátozó játékfunkciók széles körű biztosítása, illetve
- e) a szerencsejáték káros mentális, pszichikai és szociális hatásainak megelőzésére és csökkentésére szolgáló intézkedések alkalmazása.
Minderre azért van szükség, mert akár a nyerés öröme, akár a pénzszerzés vágya hajtja a játékost, könnyen kényszerré válhat a kezdetben csak örömet és kikapcsolódást nyújtó játék. Ez pedig ahhoz vezethet, hogy az illető elveszíti a reális mérlegelésre való képességét. Az elveszített pénz pótlása vagy a játékvágy könnyen bűncselekmények elkövetésére sarkallhatják a csapdahelyzetbe került játékost.
A szerencsejátékok szervezőinek felelős magatartását a jogszabályi előírások különböző eszközökkel igyekeznek elérni. Létezik példásul az ún. játékosvédelmi nyilvántartás, az ebben nyilvántartott személyek részvétele korlátozható a szerencsejátékokban. A nyilvántartásba kizárólag a szerencsejáték-felügyeleti hatóság engedélyével rendelkező szerencsejáték-szervezők tekinthetnek be. Ez a játékosvédelmi nyilvántartás tartalmazza azokat a személyeket, akik vagy maguk jelentős önkorlátozó nyilatkozatot adtak önkéntes elhatározásból, vagy ilyen alapulhat bírósági határozaton is.
A szerencsejátékok felügyeletére a függőség elkerülése mellett azért is szükség van, hogy a játék tisztasága és befolyástól való mentessége garantált legyen. Ezért a szerencsejáték-felügyeleti hatóság ellátja az ilyen tevékenységek hatósági felügyeletét is. Tevékenységének célja a szerencsejáték-piac zavartalan és eredményes működésének, a játékosok érdekei védelmének, továbbá a szerencsejáték-piaccal szembeni bizalom erősítése. A jogszabályok, illetve a felügyelet kötelező előírásokat határozhatnak meg, ezért látható pl. közjegyző a lottó-sorsolásokon. Másfelől a szerencsejáték-felügyelők széles hatósági jogkörrel rendelkeznek, az ellenőrzésekhez pedig mind a rendőrség, mind az adóhatóság bevonható.