Alanyait tekintve egy három pólusú jogviszony jön létre a kölcsönbe vevő munkáltató, a kölcsönbeadó munkáltató és a kölcsön munkavállaló között. A kölcsönbeadó és a kölcsönbe vevő között polgári jogi szerződéses jogviszony áll fenn, míg a kölcsönbeadó és a kölcsön munkavállaló egymással munkaszerződés révén munkaviszonyt létesít, ezzel egyidejűleg a kölcsönbe vevő és a kölcsön munkavállaló között munkaviszony nem jön létre, e tekintetben a kölcsön munkavállaló úgynevezett munkaviszony nélküli munkaerőnek minősül. A kölcsönzés úgy jön létre, hogy a kölcsönbe vevő munkáltató ellenértéket, kölcsönzési díjat fizet a kölcsönbeadó munkáltató részére, mely díj fejében a kölcsönbeadó ideiglenesen a kölcsönbe vevő rendelkezésére bocsájtja a munkavállalót.
A munkaerő-kölcsönzés lehetőséget teremt a rugalmas foglalkoztatásra, ugyanis a kölcsönvevő munkáltató munkavállalói létszáma az aktuális igényekhez igazítható. Amennyiben a kölcsönbe vevő munkáltató nem tart a továbbiakban igényt a kölcsön munkavállalóra, lehetősége van a plusz munkaerőt visszaküldeni a kölcsönbeadóhoz, így nem kell számolnia a munkaviszony megszüntetése esetén felmerülő költségekkel. A kölcsön munkaerő igénybevétele azonban további költségekkel jár: a kölcsönvevő köteles a kölcsönbeadónak a bérköltségen felül kölcsönzési díjat fizetni.
A munkaerő-kölcsönzés, továbbá annak alanyainak fogalmát a Munka Törvénykönyve határozza meg.
- a) munkaerő-kölcsönzés: az a tevékenység, amelynek keretében a kölcsönbeadó a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót ellenérték fejében munkavégzésre a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi (kölcsönzés),
- b) kölcsönbeadó: az a munkáltató, aki a vele kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállalót a kölcsönvevő irányítása alatt munkavégzésre, kölcsönzés keretében a kölcsönvevőnek ideiglenesen átengedi,
- c) kölcsönvevő: az a munkáltató, amelynek irányítása alatt a munkavállaló ideiglenesen munkát végez,
- d) kölcsönzött munkavállaló: a kölcsönbeadóval kölcsönzés céljából munkaviszonyban álló munkavállaló, akivel szemben a kikölcsönzés alatt a munkáltatói jogokat a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő megosztva gyakorolja (munkavállaló),
- e) kikölcsönzés: a munkavállaló által a kölcsönvevő részére történő munkavégzés